Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)

Környei A.: Üldözöttek ellenállása Sopron megyében (1919–21)

Bécsben Seiden Gusztávon, Gabor Andoron es Király Alberten kívül meg három ember foglalkozott a pénzek ellenőrzésével és kiosztásával, Magyarországba való uta­lásával és itteni felhasználásuk ellenőrzésével. Ezek közül az egyik, egy Fülöp Sándor nevű (akinek ez nem az igazi neve, de ezen a néven szerepelt a Rote Hilfe körül) már 1923-ban szóvá tette, hogy a befutott nyugták között voltak olyanok is, amelyek nagyobb összegekről voltak kiállítva, s ennek során támadt fel először az a gondolat, hogy a szociáldemokraták Budapesten a pénznek egy részét agitacionalis célokra is felhasználták. 1924. év végén a III. Internacionálé Bécsben csak egy nemzetközi segélyegyletet tartott fenn a „Rote Fahne" kiadóhivatalában az Alserstrasse 69 szám alatt, amelynek feladata egyrészt az ottani „emigránsokat" végszükség esetén csekély, 10—20—30 000 osztrák koronával megsegíteni, részint a magyarországi börtönökben levő „elvtársa­kat", illetve azok hozzátartozóit segélyezni. Ezen utóbbi célra ebben az időben már Seiden Gusztáv a „Rote Hilfe" bécsi vezetője küldött állandó pénzösszegeket Szilágyi Gyula kezeihez, a legutóbb azonban összevesztek, és így átmenetileg a pénzküldés el­maradt. Politikai nyomozó főcsoportunk 7145/fk. II. 1924 szám alatt nyomozást folytatott abban az irányban, kik azok, akik Bécsből pénzküldeményeket kapnak. Kb. i64 olyan név került ekkor felszínre és ezek közül Franki Ignáczné szül. Grün Mária kisváradi születésű, 44 éves, izr. háztartásbeli, VIII. ker. Aggteleky utca 15. II. em. alatti asz­szonynak nevére emlékezünk, akinek férjét a budapesti direktórium a kommün alatt Nyíregyházára politikai megbízottnak nevezett ki és akit e megbízatásából kifolyó bűncselekményei miatt a bíróság elítélt. Ez az asszony akkoriban előadta, hogy a szo­ciáldemokrata párt titkárságától havonként 250 000 korona segélyt kapott. Kb. így vallottak annakidején a többi kikérdezett felek is. Wienben élő bizalmasaink úgy tudják, hogy a „Rote Hilfe" nemcsak Wienben, ha­nem Európa csaknem valamennyi államában meg van szervezve. Működésük minden­felé: politikai foglyoknak, valamint ezek hozzátartozóinak, továbbá proletármozgalmak anyagi támogatása és a proletárfoglyok jogi védelemben való részesítésének megte­remtése. Erre a célra nemcsak Oroszország, hanem Európa majdnem mindegyik állama bocsájt pénzösszegeket a „Rote Hilfe" rendelkezésére, ezenfelül a szociáldemokrata munkásság és a párttagok önként ajánlanak fel adományokat erre az alapra. A „Rote Hilfe" vezetősége Moszkvában székel és Berlinben, Parisban, Brüssel­ben, Antwerpenben, Stockholmban, Krisztiániában, Rómában, Bukarestben, Szófiában, Varsóban, Révaiban, Rigában, Prágában, Madridban, Lissabonban és Chaiffaban (Pa­lesztina) vannak alosztályai. A „Rote Hilfe" titkára Markgraf Richard finsterwaldesi születésű, 1890. október 7. Moszkvai illetőségű, felekezetnélküli, nős, vagyontalan egyén, aki minden alosztály felállításában tevékenykedik. Ausztriában 1924. november havában a „Rote Hilfe" meg­alapítását betiltották, illetve a megalakult szervezeteket feloszlatni igyekeztek. Eddig az időpontig Markgraf azon dolgozott, hogy a Wieni „Rote Hilfe" az osztrák hatósá­gok által elismertessék, de sikertelenül, mert a wieni rendőrigazgatóság az ily irányú kérelmet azzal az indokolással utasította el, hogy ennek a szervezésnek legálissá tétele esetén az ide beszervezett, amúgy is szélsőséges hajlamú szocialisták oly bázist nyer­nének, hogy nem volna szükségük mitől tartani, s így államrendészeti szempontból ez a szervezkedés aggályosnak látszik. Innen származó értesüléseink szerint az auszt­riaiak részéről az osztrákok részére a segélyezéseket egy Baumgarten Antal nevű kb. 60 éves kancsal szemű, kereskedelmi ügynök, baloldali szocialista intézi, aki a „Viktoria" kávéházban (Stift és Siebensterngasse sarka) találkozik délutánonként az eddig említett Bécsben tartózkodó magyarokkal, és ott beszélik meg a segélyezés kö­rüli teendőket. Kapcsolatban a „Szózat" 1925. február 28-án, annak 48-ik számában „A magyar­országi szociáldemokrata párt félmilliárdos segélyt kapott a bécsi „Rote Hilfe" útján a moszkvai belsevistáktól, „valamint az „Űj Nemzedék" 1925. február 28-án, annak 48-ik számában megjelent, „Kik és mennyit kaptak Magyarországon a kommunisták „Rote Hilfe" pénztárából?" cikkével mély tisztelettel jelentjük, hogy a kérdéses ügy­ben Gábor Andor Wien Schőnbrunnerstrasse 260. és Király Albert Wien Lerchenfelder­gasse 1. Vanczák János a „Népszava" felelős szerkesztője, budapesti lakos panaszlott ellen a Stv. 20. §-a alapján helyreigazító közlemény közzétételét kérték dr. Beck Osz­kár Honvéd ucca 16. sz. alatti lakos, ügyvéd által képviselve. 354

Next

/
Oldalképek
Tartalom