Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)

T. Szőnyi E.: A győri Kálvária utcai római temető hamvasztásos sírjai

újabb darabokat ismerünk Szombathelyről. A Hámán Kató utcai temetőből 22 példány került elő, ezek közül a 30. sírban Nerva-, az 51. sírban pedig Hadrianusérem nyújt a datálásra támpontot. A Rumi úti temetőben ugyancsak nagy számban jelentkezett ez az urnatípus (10 db), a XVII. sírban Hadrianus-éremmel találták. Győr-Nádorvárosban a Bíró E. által feltárt temetőrészben az egyetlen urnás temetkezésnél szintén ezt a formát figyelhettük meg a 8. sírban.

33 A forma elterjedési területe tehát nyugat felé mutat, eddigi legkeletibb előfordulása Győr. Időbeli elterjedése az említett datált temetők és sírok alapján I. sz. vége (Hámán Kató utcai temető kb. 85^től) és főként a II. sz. első fele. Fazekak. Változatosak formájukban és anyagukban egyaránt. Az urnák anyagának megfelelő szemcsés, szürke agyagból két példány készült, mindkettőt urnaként használták (ll/l és 15/1). Formájuk azonban inkább fazék alak, a szűk száj temetkezési célokra nem éppen alkalmas. Ezt a vízszintes peremű edényfajtát inkább sárga agyagból, festett — gyakran sávos festésű — változatban készítették. A brigetiói temetőkben elég gyakran fordulnak elő a II—

III. sz. folyamán.

34 Hasonlóképpen brigetiói analógiáját

35 ismerjük a szórványként előkerült fazéknak, ennek anyaga is hasonló, csupán a festésben van eltérés. A gömbtestű, függőleges peremű kis szürke fazékhoz (E4 sír), nem találtunk hasonlót az eddig publikált pannóniai anyagban. Az áru minősége alapján datálása azonban a II. sz.-ra történhet. A provinciális kerámiaanyagban szokatlan technika és anyag, különleges forma jellemző a 12. sírban talált edényre. Tulajdonképpen nem is fazék, hanem serleg. Bóna I. szerint a korai quad serlegek egy variánsa.

36 Pontos analógiáit nem ismerjük, hasonlókat említ Bóna I. Zohorról és Besenyőről. Korát a II. sz.-ra, a markomann háborúk előtti időkre teszi. Ismerteti még a brigetiói germán edényeket, azok között a mi darabunkhoz hasonló, de ennél zömökebb fazekat. Feltételezi, hogy azok római területen készültek és nemrég romanizált quad fazekas munkáinak tartja őket. Győri lelőhelyű, quad jellegű edényt ezen az egyen kívül nem ismerünk. Itt tehát merésznek tűnik az a feltételezés, hogy helyi gyártmányról van szó. Elképzelhető, hogy a korban nagyjából a brigetói edényekkel egyező darab onnan származik — ahogyan több edényünk elemzése nyomán ki tudjuk mutatni a szőnyi kapcsolatot —, de ugyanúgy feltételezhetjük, hogy a bal parti germánokkal folytatott kereskedelem melléktermékeként került ide az edény. (Valamiféle mezőgazdasági terméket hozhattak benne.) Tálak, tányérok. Elsőként a sigillatákat és sigillata utánzatokat tárgyaljuk, tekintve, hogy ezek kronológiája a legkidolgozottabb. Az 1. sz. sír első leleteként említett Drag 37 típusú sigillata tál utánzatának pannóniai analógiája ismeretlen. Datálásánál a hasonló típusú valódi sigillatákat kell alapul venni. A Drag 37-es formát Vespasianus idején kezdték gyártani dél- és közép-galliai műhelyekben, a díszítőelemek közül a tojásfüzért háromágú bojttal Nero korától a késő Vespasianus-korig alkalmazták. A hullámvonalas indamotívum főleg Drag 29-es típusú tálakon jelenik meg, Vespasianus—Domitianus koráig használták, ugyanez jellemző a levélfüzért övező pontsorra, és az egyéb motívumok is ezt a 33 Mócsy A., AÉ 1954, i. m. 186., P. Buocz T., AÉ 1961, i. m. 236., Bíró E., Győr-nádorvárosi koracsászárkori sírok, AÉ 1961, 241. 34 B. Bonis Ê., A brigetiói sávos kerámia, FA XXI (1970), 74. 35 B. Bonis Ê., FA 1970, i. m. 4. á. 10. 36 I. Bóna, Beiträge zur Archaeologie und Geschichte der Quaden, AAH XV (1963), 285. 34