Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)
Környei A.: Üldözöttek ellenállása Sopron megyében (1919–21)
Egy antantjelentés szerint Nyugat-Magyarországon „a soldatesca a legszörnyűbb módon uralkodik." 37 A fehér tisztek beavatkoztak a városi és megyei közigazgatásba, lépten-nyomon gáncsolták Thurner Mihály polgármester munkásságát, aki igyekezett a városban a normális állapotokat fenntartani. 38 Mert a normálistól nagyon messze voltak a közállapotok, a fehér katonaság, különösen a székely dandár katonái a féktelen kommunistaellenes terrortól függetlenül is csürhe módra viselkedtek, loptak, erőszakoskodtak, zsaroltak. 39 A polgári közvélemény szerint még 1920 májusában is úgy viselkedtek, hogy az „városunknak még a kommunizmus alatt is megőrzött európai nívójának leszállását" eredményezte. 40 És ez az állapot Sopron megyében évekig tartott, a nyugat-magyarországi bandaharcok idején is 41 , de nemcsak a megye nyugati felében, hanem a Rábaközben is. A felkelők egy része 1921—22-ben Kapuvár környékén Osli, Sarród stb. községekben állomásozott és terrorizálta a környék szegénységét. 42 Nem részletezhetjük a továbbiakban a fehérterror rémtetteit, a nemzeti hadsereg terrorját. 43 A továbbiakban térjünk vissza az elfogott „bűnösökhöz", akik a vizsgálati fogság után most a bíróság előtt állnak. A terrornak „törvényes" keretét és formáit a statáriális rendelkezések adták meg. A soproni bíróságon a hírhedt Pentelényi-féle ötös tanács tárgyalta gyorsított eljárással a kommunista bűnpereket. Ezek pedig bőven akadtak. Barcza Rotter Béla államügyész jelentése szerint az ügyészségi fogdából a zsúfoltság miatt 1919. november 20-ig már 420 foglyot kellett Kőhidára szállítani, 36 HL. HM. Ein. 5/a. oszt. 1919/522. Halstead ezr. jelentése, (1919) IX. 18., 1.: Nemes D., Az ellenforradalmi rendszer hatalomrajutása. Bp. (1953) Szikra. 188. o. Svm. (1920) V. 11. — A strandon és a korzón rendszeresen inzultálták a zsidókat vagy a zsidó kinézetűeket. Csatkai Endre közlése. — A vidéki pogromok elől a zsidóság Sopronba menekült, így az itteni zsidóság létszáma az 1910. évi 2255-ről 1920-ban 4483-ra emelkedett, 1.: Sós E., A zsidóság a magyar városokban. Bp. (1941) Libanon. 179. o. 37 Halstead jelentése, i. h. — Friedrich miniszterelnök hasonló megjegyzése aug. 23-án uo. 179—180. o. — Ippen osztrák államtitkár 1919. szept. 11-i helyzetjelentését Soós Katalin közli: Burgenland az európai politikában. 45. o. 38 Thurner beszéde i. h. — Még a katonaság jelenlétére rászoruló brennbergi bányaigazgató is panaszkodik 1920 szeptemberében: „Kovách százados járásparancsnok úton-útfélen beavatkozik a bánya és a munkásság ügyeibe." OL. Z. 298. 3. cs. 36. d. (1920) 344. p. 39 Különösen a székely katonák „jeleskedtek" a rablásokban, még a kurzus helyi lapja, a Soproni Hírlap is kénytelen ezt megemlíteni: SH (1919) VIII. 31., XI. 23. — Nevetséges eset: a székely katonák még az ellenforradalmár Türk Károly honvédszázados csizmáit is ellopták Sopronhorpácson. Svm. Hiv. L. (1919) 331. o. — Csorna község a fehér tisztek által okozott károkat 3167 K-ra becsüli. GySmL:2. Csorna jkv. (1919) IX. 29. — A fehér tisztek rablásaira 1. még: GySmL:2. 8515/1919. rk. 40 Svm (1920) V. 11. 41 L. később. 42 OL. Bp. Főkap. Ein. res. 11—1922., Élő D., Sarród monográfiája. Bp. (1938) Orsz. Széchenyi Szöv. 70. o. : „Hozzájárultak ahhoz, hogy a háború után lábrakapott nemzetközies, nemzetellenes szellem csírájában elfulladt.". 43 Egyéb híradások a fehérterror itteni rémtetteiről: BMŰ (1919) XI. 7., (1920) I. 20., X. 5., XI. 24., 28., Kommunizmus (1921) XI. 1., Az Ember (1920) I. 2., II. 11., X. 10., (1921) IX. 18., X. 30., (19124) III. 9., Jövő (1921) VIII. 30., Világosság (1920) II. 7., VI. 29., XI. 3., Proletár (1920) VII. 15., Vörös Üjság (Moszkva) (1920) VI. 27., (1921) X. 8., Üj Nemzedék (1920) II. 1., Svm (1919) IX. 11. 311
