Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)

Környei A.: Üldözöttek ellenállása Sopron megyében (1919–21)

Ezek a leírt jelenségek nem atrocitások, hanem rendszeres, mindennapos események voltak, és a rendszer lényegéből fakadtak, a karhatalom ezekben a cselekményekben a hivatalos közigazgatás és a helyi burzsoázia reakciós kép­viselőinek támogatását élvezte. 33 Itt csak a terror politikai tartalmára, tendenciájára akartunk rámutatni, amely témából meg kell még jegyeznünk a soproni fehérterroristák támadásait az emigráció ellen. 34 Emellett meg kell még jegyeznünk, hogy a bevezetett ter­ror nemcsak céltudatos, hanem féktelen, elvakult is volt. Gyanútlan polgáro­kat, alaptalan rágalmak miatt, bántalmaztak, egy mit sem vétő idegen állam­polgárságú zsidót kasztráltak és hosszú időre bezártak stb. 35 A pogrom min­dennapos volt. 36 33 A reakció polgári politikai ellenfeleit is kikezdi, aljas vádaskodással piszkálják mindazokat, akik demokratikus érzelmekről tettek tanúságot, elsősorban Thurner Mihály polgármester és dr. Heimler Károly volt rendőrkapitányt. A soproni reak­ció vezérei: Benkő Géza, Pinezich István, Lóskai Gábor, Rábel László, Szegő Hugó és a Horthy-védenccé előlépett Tóby József járnak ebben az élen, míg vidéken östör Lajos csornai ügyvéd és báró Berg Gusztáv röjtöki földbirtokos. Személyes bosszújukat bűnvádi feljelentésekkel akarták kielégíteni, Tóby és Szegő Siófokra szaladgált feljelentéseivel. Néhány esetben ezek a személyes bosszúból fakadó vá­daskodások annyira nélkülözték a törvényesség látszatát, hogy azokat a hatóságok­nak kellett megsemmisíteni. E bosszúra jó lehetőséget adott az igazoló bizottságok munkája. A soproni városi alkalmazottak az igazoló eljárásokat már a rendelet megjelenése előtt elkezdték. Természetesen a kommunista ellenfelekkel szemben dühödtebb volt ez a rágalomhadjárat. A jobboldal (Benkő Géza) lapja, a Soproni Hírlap, már augusztus közepén rovatot nyitott e célra „A rémuralom napjaiból" címmel. Ezekre az ügyekre 1.: Thurner és Heimler fegyelmit kérnek maguk ellen, s a fegyelmi ügyből erkölcsileg megerősödve kerülnek ki. Thurner beszéde. I. h., GySmL:2. 18535/1919. polgm. (Lóskaiékról), BMU (1920) XII. 24. Tóbiról L: Thur­ner beszéde. I. h., GySmL:2. Fáy A. Felsőkereskedelmi iskola ikt., östör Lajos meg­akadályozza, hogy Bilovits István káplán átvehesse Csornán díszpolgári oklevelét. Uo., Csorna jkv. (1919) VIII. 28., Blaschek Vilmos soproni katolikus köri elnök ki­zárja a körből a Tk. volt funkcionáriusait (Wurdits Antal, dr. Takáts Kálmán és Wellesz Jenő) uo., polgm. 4439/1920. IV. 14. — Bergre: Svm (1920) I. 1. Neumann Béla pere. — L. még: Környei A., Tóbi József. Arrabona (1972) — A soproni köz­gyűlés kizárta a városi munkákból Füredi Oszkár építészt, az építési direktórium volt osztályvezetőjét. A jogtalan intézkedést a BM semmisítette meg. GySmL:2. 17329/1920. polgm., Füredi Oszkár közlése. — A vidéki iskolaszékek elüldözték a volt vörös tanítókat. Fertsák Jenő h. alispánnak kétszer is meg kellett ezt tilta­nia. Sopronvármegye Hivatalos Lapja (1919) 204. o. (IX. 7.) 242. o. (X. 1.), GySmL:2. 8690/1919. rk. (IX. 13.) a rendelet csak novemberben jelent meg; uo., 13307/1920. polgm. Szilvásy Gyula dr. igazolása, uo. Közgy. (1920) VI. 15., X. 21., uo. Dir. 12. es. igazolási iratok. 34 Schön Béláról van szó. Később is raboltak. BMU (1919) XII. 14., (1923) XI. 4., (1920) VI. 13., 25., Az Ember (1920) II. 21., Kassai Munkás (1920) VI. 10., Vörös Új­ság (Moszkva) (1920) V. 2., VI. 4., Brónay naplója. 144. o., Franki L., Café Atlantis. Bp. (1936) Gondolat. 73—74. o., Nádass J., Nehéz leltár. Láng és korom. Bp. (1963) Szépir. 282. o., 1. még: Szabó Á., Az illegális kommunista pártmunka kezdetei a Ta­nácsköztársaság megdöntését követő hónapokban. Párttörténeti Közlemények (1966) 3. sz. 84. o. 35 Nagy A., A megbélyegzett. Az Ember (1920) V. 1., GySmL:2. 18997/1919. polgm. (Lehár szankciókat ígér.) — Dr. Kálmán Ernő városi tanácsost és dr. Ivánkovics József rendőrfogalmazót az utcán verték meg a fehér tisztek. Az incidens kapcsán a tisztekkel szemben állást foglalt a közalkalmazottak szervezete és a városi törv. hat. bizottság is. GySmL:2. Törv. hat. biz. jkv. (1919) X. 18., Svm (1919) X. 12., 19., SH (1919) X. 1. A más ügyekben is közbenjáró Thurner polgármestert a tisztek le­tartóztatással fenyegették. L. Thurner beszéde. I. h.

Next

/
Oldalképek
Tartalom