Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)

Környei A.: Üldözöttek ellenállása Sopron megyében (1919–21)

1. ábra. Br. Lehár Antal, 2. ábra. Bozó Pál, megyei Nyugat-Magyarország karhatalmi parancsnok katonai parancsnoka zeteit és politikusait a rémuralom támadásaival szemben, megtalálni ehhez a harchoz, védelemhez a legcélravezetőbb eszközöket. Dolgozatunkban azt vizsgáljuk, hogyan felelt meg Sopron megye munkássága ennek a feladatnak, s amennyiben az itteni fehér ellenforradalmi rémuralom kiépítése modellje lehetett az egész magyarországi terrornak,

3 tudott-e a soproni munkásság a mozgalom új harci formáinak bevezetésével az egész magyar munkásmozgalom számára példát mutatni, a magyarországi mozgalom úttörőjévé, legalább modelljévé válni. 1. Fehérterror (1919. aug.—1920.) A terület katonai és karhatalmi rendszere a siófoki fővezérség kezében volt,

4 összetétele, osztálytartalma pedig a legreakciósabb fasiszta jellegű terror gyakorlására tette alkalmassá. A feldbachi ellenforradalmár tisztek mellett — akiknek vezetője, Lehár Antal, lett 1919. aug. 9-én a terület katonai parancsnoka, a területen eddig megbújt ellenforradalmárok képezték a karhatalom 3 L.: Sigray A., Nyugatmagyarország az ellenforradalomban. Üj Magyar Szemle (1920) II. k. 147—154. o., 1. még: Mészáros K., Adatok a reakciós politikai irányzatok arculatához és tevékenységéhez. (1919. augusztus). Történelmi Szemle (1970) 65—105. o. — Mi magunk a korszak helytörténetének egységes vázolására a Soproni Szemle 1973. évfolyamának megjelenendő tanulmányunkban teszünk kísérletet. Itt a korszak munkásmozgalmának csak egy kérdését vizsgáljuk. 4 Szervezeti felépítésére 1.: Hadtörténelmi Levéltár HM. Ein. 5/b. 1919. 79. old. 300