Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)

Váray L.: Koldulás – kuldusénekek Mecséren

ÉNEKEK Koldulásról beszélő énekek (paródiák), melyeknek szövegére és dallamára érdemes felfigyelnünk. Ezeket nemcsak a mecséri koldusok énekelték, hanem a falubeliek is, vagy: „énekeltették velük a falubeliek, hogy hadd nevethesse­nek" (Takáts Sándorné) a rongyos ruhás előadón (kinézése, mozgása), ahogyan énekelt (éneke mókája), amit énekelt (csúfos szöveg, öngúnyolás). A dallamokat nem koldusoktól gyűjtöttem, hanem falubeliektől, akik még őrzik énekeiket. I. Adatközlő: Gazdag Jánosné (Takáts Teréz) 1900. (2. ábra) Hangkészlet : 1—t—d—r— m—f— s—1' Szótagszám: 12 (6 + 6), 12 (6 +6), 12 (6 + 6), 12 (6+6) Ambitus: 1—8(7) Kadencia: erős záradékokkal ritmizál, talán nem is szükséges kiírni a ka­denciákat, de az egyik zárás miatt mégis megteszem: 1—1—2—. Igaz, hogy ez a dallam egyetlen dallamsor folytonos ismételgetéséből áll, de mégis változott a 3. sorban és éppen a sorvég! 1. sor : nyit — zár 2. sor: nyit — zár 3. sor: nyit — nem tökéletesen zár 4. sor: nyit — teljes zár Az első két sor önálló, a harmadik-negyedikben azonban összekapcsolódik egy nagy hívás válaszban. Ez a harmadiksoros eset nagyon hasonlít az új stílusú népdalok azonos helyeinek változásaira (vö. Váray László: „Az új stílusú ma­gyar népdaltípusok III. sora" c. tanulmánnyal. Bartók Archívum). Hangneme: 1 sor f-val (a harmadik sorvég: -t-ü) egyrendszerű, gyönyörű régi stílusú dallam. (Sajnos, hogy adatközlőnknek nincs jó hangja.) Változatos­ság: a harmadik sor -t-je, valamint a nagy lélegzetű összekapcsolódás a negye­dik sorral. Valószínűnek látszik, hogy ez a kéregető eredeti (talán búcsús?) magja -t- nélküli -1 sor (f-val) dallamsorú lehetett. A hitelesség kedvéért megjegyzem, hogy a dalt más nem ismerte így a falu­ban, az asszony Sarolta-pusztáról (Mecsér mellett) hozta. Négy különböző idő­ben tett felvétel erősíti meg ezt a közlést. (Adatközlőnk egy énekes mese,, 4 saját költésű vers és számtalan tréfa tudója.) II. Adatközlő: Takáts Sándorné (Varga Katalin) 1904. Született és nevelke­dett a Somogy megyei Letenyén, ezt az éneket a Tolna megyei Nagykondán ta­nulta, ahol summás volt. (3. ábra) A felvételeket négy különböző időben vettem föl. A 4. ének új szövegű. (Az 1. ének és a mondott vers fölvétele egyidejű.) A középrész változatossága miatt közlöm. Hangkészlete : 1—t—d—r— m—f—fi— s— si— V— t'— Szótagszám : mondva : 12 (6 + 6) 12 (6 + 6) 1. ének: 12 (6 + 6) 12 (6 + 6) mond: 7 (5 + 2) 12 (6 + 6) 12 (6 + 6) 12 (6 + 6) 2. ének:, 12 (6 + 6) 12 (6 + 6) 12 (6 + 6) +8 12 (6 + 6) 12 (6 + 6) 3. ének: 12 (6 + 6) 12 (6 + 6) 12 (6 + 6) 12 (6 + 6) 12 (6 + 6) 12 (6 + 6) 245

Next

/
Oldalképek
Tartalom