Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)

Váray L.: Koldulás – kuldusénekek Mecséren

„A Márkis lebasz ám, ha itt legyuratod a búzát!" Aztán odament hozzá a gróf, és adott neki pízt. oszt megnyugodott." (Füsi Rudolf) „Még én akkor gyerek voltam, amikor itt a főszeren húzta valaki a harmonikát. Farsang vót. Az öreg Gerhát — nagyon tréfás ember vót egísz ëletibe — kapta a Prigli Katit, fölhúzta ja szoknyáját és táncút vele. Mink meg igenigen röhögtük, mer azelőtt nem hordtak bugyit és hát ki vót annak az öreglánynak mindene." (Németh Ferenc) „Lickó-pusztára ment egy olyan koldus, hogy nem tudta ja kezeit mozgatnyi, aztán a hátáro vót kötvö a tarisznya, és abba tett neki mindenki. Azt mondta ja Marcsa néninek is: »Tegye bele hátuu, Isten füzessé meg!«" (Bognár Gáborné) „Az Asztalos Balázs tudta a keresztnapokat végig. Aztán ha akkor ment, kapta ja kétpöngőst, mert mindig azt kért, azt szerette nagyon. Amikor meghalt, én forgattam ki neki az ágyát. Találtam benne egy kb. hatvan centi hosszú acskót, be vót a vígé varrva finomú. Az mind kétpöngőssel vót teli. Nem adta ki, az vót a rögeszméje, hogy összegyűjti." (Füsi Rudolf) 2fe C\ fefeH^ ÉSS i £ füsToloa a bwtnu | talán itthon VOMAK rijj-^i^n M-i Mcvii e? icUs y\<x* • v/aU*ul cs<xU adnod* i n.\rm ^ 1/opsï. n\ouoL CAVipàv K'taÁc.o.Yt , V/^VvùflU'Voài *oJov«yo.t Me* toM lus píxlvwkát 2. ábra 244