Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)
Timaffy L.: Győri fémművesek
Eötveseké, Réz és Ón Méveseké Fillegrán munkának Eötvös Mester Ember maga 16 próbás ezüstbül lattyát tartozik adnyi 1 T 60 D Legh Subtilissab Fillegrán munkának midőn az Gazda ad ezüstét lattyátul vennyi tartozik — 40 D Alább valónak, vastagabbnak lattyátul — 35 D 14 Próbás Fillegrán Munkának magyjar ezüstbül lattyát . . . 1 T 40 D Az eöntött munkának magyjar aranybul lattyát . . . . . 1 T 50 D Aranyos munkának lattyátul . . . . . . . . . . — 75 D Szép cziffra munkának lattyátul . . . . . . ' .. . . — 85 D Alább való munkának lattyát . . . . — 75 D Sima munkának lattyátul '... • . . . . — 15 D Edgy Szentölt Víz tartó Edényt . . . . -''. • . ... — 40 D Edgy pár Djerttya Tartócskát . . — 90 D Edgy Réz Tartót . . . . . — 35 D Edgy kis Kannácskát . , . . . . . . .... — 30 D Ezt magyjar ezüsttel futtatva — 80 D Ha torkábul kiesik Korsónak a' födele és újat köll adnyi az Mester Embernek . . . . — 15 D Ha penigh meg bomlik a' födele összves tsináltatástul . . . — 6 D Az árak, munkadíjak érzékeléséhez álljon itt néhány összehasonlító vásári ár 1790-ből: Edgy sütéth kék ködmön . . . . . . ... . .2 Tallér Edgy paraszt nadrágh 1 T 40 Dénár Edgy tsizma fejelés — 50 D 1 font eökör húsa — 3D Disznó húsa 1 font . . . . . . . . . . . . — 4 D A' Kenyér f onttya . . .".'.. . . . . . .. . . — ID Egy céhbeli mesterlegény pedig napi 16 dénárt keresett ellátásán felül. 14 Ennek a hajdan virágzó, régi szép mesterségnek a története városunkban a ma élő utolsó réz- és bronzművesmesterrel, Szórády Ferenccel fejeződött be. Győrben született 1891-ben, édesapja, Szórády Vendel, ugyancsak bronzművesmester volt. A család Rábaközből, Szilből származik, s az apa lépett először a „mívesek" útjára: Győrött tanult, majd a kötelező vándorlás során dolgozott Makón, Pécsett és Pápán, s hazatérve 1880-ban Győrben nyitott üzletet a karmeliták épületében. Itt tanulta ki a mesterséget fia, Ferenc, és felszabadulása után is itt dolgozott apjánál tovább. Akkor még javában virágzott a mesterség, műhelyükben heten-nyolcan dolgoztak, s egy-két inast is tartottak. Munkája mellett eljárt hetenként kétszer Pálos Ede győri rajztanárhoz a reáliskolába, tőle tanult meg rajzolni. Elvégezte a „stíltant", vagyis elsajátította a különböző díszítőstílusokat, s ez biztosította későbbi fejlődését. Aztán felment Pestre, ahol a Váci utcában Szemján bronzművesmesternél dolgozott. Közben beiratkozott 14 Timaffy L., A győri szíjgyártó és nyerges mesterek munkái a XVII— XX. században. Arrabona 7, 1965, 365. 230
