Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)

Lackovits E.: Egy kapuvári női ruhatár bemutatása

posztókendőt (lt. sz. 71.13.87.) a nagyanyja, a fehér tilámli kendőt (lt. sz. 71.13.96.) pedig anyósa édesanyja varrta és hímezte. A tilámli kendő különbözik a höveji kendőtől. Előbbi díszes tüllhímzés körben széles filézett fodorral. (A filé rámán, kötésen alapuló technikával készül.) A höveji kendőt pedig Hövejen varrták batiszt alapra tömött öltéssel, majd díszes pókozással. A tilámli kendő bizonyos mértékben konkurrense volt a höveji varrottnak. A többi fejkendőt készen, üzletben vásárolták. A fejkendő alá került a kobak és a szorító. Kobakból két fajtával rendelkezett: a ritka alkalomra viselt, örökölt ünnepi pillangós kobakkal, amelyet Póko Teréz készített — és az állandóan hordott hétköznapi kiskobakkal. Utóbbiból édesanyja évente újat varrt, mivel az állandó viselésben megzsírosodott. Lt. sz. 71.13.96. Kartonpapírra rádolgozott, világoskék, magában mintás selyem köznapi kobak. H.: 10,5 cm, sz.: 8,5 cm. A szorítók selyemből, kázsmirből és ún. piros bécsiből készültek. Az életkor és az alkalom határozta meg, hogy mikor milyen anyagút és színűt vettek fel. A szorítót minden esetben viselték. A kendő alá került a kobakra. Egészen homlokig lehúzták és tarkón kötötték meg, a hajat így teljesen eltakarta. Hat db volt belőlük, mind nagynénjétől örökölte. Öt darab piros, vékony selyemből készült, szélein három sorban piros selyem beszövéssel, ami a sarkokon kereszteződve négyzeteket ad. Ezek csak hosszan lelógó selyemrojtjaik színében különböznek egymástól. Kékrojtú szorítók: Lt. sz. 71.13.56. H.: 92 cm, sz.: 92 cm, lt. sz. 71.13.60. H. : 97 cm, sz. : 97 cm. Pirosrojtú szorító: Lt. sz. 71.13.58. H.: 96 cm, sz.: 96 cm. Rózsaszín rojtú szorítók: Lt. sz. 71.13.57. H.: 94 cm, sz.: 94 cm, lt. sz. 71.13.59. H. : 92 cm, sz. : 92 cm. Bordó kázsmirből is volt szorítója (Lt. sz. 71.13.61.), amit kisebb ünnepen és a városba menet — esetenként felső kendő nélkül — viselt. A legtöbbet hordott a piros bécsiből készült volt. Piros gyári pamutkelme (Lt. sz. 71.13.55.), amit 80 cm anyagból készített. Általában kettőt csinált, mivel gyakran kellett mosni, így csak egy évig tartott el. Amikor fakó volt, már nem tette fel, újat vett. Háromfajta harisnyát viselt. Ünnepre volt a fehér csökös harisnya, melyet nagyanyja kötött. Ezt azonban csak száraz időben vette fel. Esős, havas időben ünnepnapon ugyancsak a nagyanyja által készített, de kék csökös harisnyát hordta. Lt. sz. 71.13.30. Lyukacsos, mintás kötésű — lyukak és apró csomók váltakoznak szabályosan. Türkizkék pamutból készült. H. : 58 cm, lábfej h. : 24 cm. Fehérből is, kékből is két-két pár volt, amelyeket nagynénjétől örökölt. Gyászharisnyája csak egy pár volt, az ún. fekete mácsikos harisnya. Lt. sz. 71.13.31. Fekete pamutból kézzel kötött, hosszanti csíkokban mintás. Levelek és lyukak szabályosan váltakoznak. H. : 56 cm, lábfej h. : 22 cm. Ezt édesanyja kötötte számára. Ezeket a harisnyákat térden alul gumival szorították meg. Hétköznap barna patentharisnyát, később (kb. 10 éve) ünnepre is patentharisnyát, de fehéret vett, mert ezt könnyebb volt mosni. 2—3 párat vásárolt mindenikből egyszerre, s ahogy szakadt, úgy pótolta. A patentharisnyát is körgumival fogta meg térd alatt. A viselethez tartoztak a díszítésül szolgáló kiegészítők, az ékszerek, amelyek ebből a ruhatárból ugyan már hiányoznak, bár korábban megvoltak. Ezek: a habgyöngy, a fényes gyöngy, az arannyal futtatott nyaklánc, a Mária-szalag (a nyakon hátul gombostűvel megtűzött égszínkék szalag, rajta ezüst színű Mária-érem) és az aranyból vagy ezüstből készült függők. Ezeket télen is, nyáron is 203