Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)
D. Askercz É.: Barokk pestisemlékek a Sopron környéki falvakban
kevésbé frontális a többinél. Ez valószínűleg azzal is magyarázható, hogy egy megközelítően kör alakú tér közepére készült. Időrendben a következő emlékmű a nagycenki, amely másodlagosan áll mai helyén, a templom előtti téren. Korábban a mai kocsmával szemben, soproni országút és a kiscenki bekötő út kereszteződésénél állott. A terület korábban térszerű volt, és vásárok tartására szolgált. A pestisoszlopnak a templomtól független téralkotó szerepét ezen az emléken tapasztalhatjuk tehát a legkorábban. 1714-ben készült az 1713—14. évi nagycenki pestisjárvány emlékére. 20 Felépítése szinte azonos az előbbiekével. (9. ábra) A hármas tagolódású talapzat fölötti párkányon áll Szt. Sebestyén és Szt. Flórián alakja. Szőlőindás, szőlőfürtös oszlopának lábazatánál kis, szabályos félköríves fülkében Szt, Rozália fekszik. Az oszlop kerubfejes fejezetén Mária áll, a jobbjában jogarral, baljában a gyermek Jézussal. Méretei kisebbek és más arányúak a korábban leírtakénál. Az oldalszobrok, Szt. Sebestyén és Szt. Flórián, jóval kisebbek az életnagyságnál, és igen dekoratív, aprólékos plasztikájúak. Az oszlop függőleges főtengelye a hangsúlyos. Az írástáblás lábazat, az oszloptörzs és Mária alakja a leghangsúlyosabb; annyira kiemelkedik, hogy szinte fölé nő a többi szobornak. Egyéb változást is találunk, mégpedig a szerepeltetett szentek személyében, Szt. Rókus helyét Szt. Flórián foglalja el, aki a tűz ellen véd. Jelenléte arra enged következtetni, hogy ezt az emléket egy általánosabb védő funkcióval ruházták fel a megrendelők, mint a korábban leírtakat; s mint ilyen, igazolja azt a feltételezésünket, hogy az emlékek jól kötődnek a népi hiedelmekhez. Feltűnő rokonságot egy dologban mutat a hegykői emlékkel, abban, hogy az oszloptörzs és a fejezet szinte teljesen azonos. A négy közül időrendben a legkésőbbi a sarródi emlékmű (1741. 10. ábra). Csatkai Endre szerint Eisenkölbl Lőrinc (ifj.) munkája lehet. 21 A hármas talapzatot erősen kiszögellő párkány zárja le. Ezen középen Szt. Rozália, jobbra Szt. Sebestyén és balra Szt. Rókus áll. Sima, kompozitfejezetes oszlopának tetején, ülő, gyermekét szoptató Madonna van. Az építészeti alap és az oszlop rendkívül egyszerű, az utóbbi teljesen sima s a szokásos típus. Ez a mű is egy főnézetre komponált, kereszt alakú kompozíció. A szobrászati rész megformálása rendkívül ügyetlen, kissé merev. Szt. Sebestyén figurája (11. ábra) aránytalan, ügyetlen megformálású, kissé merev alkotás. Az ágyékán körülvetett kendő redővetésének kemény és merev formái teljesen tanulatlan kézre vallanak. Szt. Rókus (12. ábra) alakjáról ugyanezt mondhatjuk. Köpenye mint önálló tömb áll a háta mögött, ruházata merev, párhuzamos redőkkel tagolt. Ez a plasztikai tanulatlanság Rozália alakjában és megformálásában mutatkozik leginkább. (13. ábra) Szögletes, helyenként amorf plaszticitású redői nem követik, inkább feldarabolják a testet. A könyökre támasztott fej és a kezek mozdulata még a legszebb, de a testet borító ruha érdesen és bárdolatlanul önállósulva ezt is elfedi. A szoptató Madonna (14. ábra) megformálása jobb, bár az ő alakjában is 20 Gyimes E., Nagycenk. Győr, 1971. 25. 1. 21 Csatkai Endre véleményét az oszlop fejezetén lévő kis rozettára alapozza, amely a hiteles Eisenkölbl művön, a kőszegi Mária-oszlop fejezetén is megtalálható. A kőszegi Mária-oszlop vizsgálata azonban ellentmond ennek, mert plasztikája sokkal jobb a sarródiénál; az oszlop pedig önmagában nem elég bizonyíték, hiszen azt külön is készíthették. 159
