Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)
Kozák K.: A premontreiek építkezései Győr-Sopron megyében a XII–XIII. században
A csornai és a jánoshidai domborművek megközelítőleg azonos időben készültek. Csorna alapítását 1180 tájára. Jánoshidáét 1186-ra teszik a rendtörténettel foglalkozó kutatók. A közel azonos alapítási idő — egyben a domborművek készítésének ideje — és néhány részlet (ruharedőzet kezelése, domborműrészletek magassága) hasonlósága mellett néhány más adat is vizsgálat tárgyát képezheti. Csornát a hatvani prépostság népesítette be, azt pedig Váradhegyfok. Hatvantól kb. 50 km-re van — ugyancsak a Zagyva folyó mellett — Jánoshida. Jánoshidát két rendi katalógus szerint Kökényes (Nagykökényes), másik kettő szerint Váradhegyfok népesítette be. 22 Egyik esetben Váradhegyfok összekötő láncszem Hatvan — illetve azon keresztül Csorna — és Jánoshida között, a másik esetben pedig Kökényes és Hatvan közelsége (kb. 10 km). Kökényest Garáb népesítette be, amely ugyancsak kb. 50 km-re esik Hatvantól. Garáb más vonatkozásban is kapcsolatba hozható Csornával, illetve Hatvannal. Garáb alapítója a Kökényes—Radnót nemzetséghez tartozó Mikud (Mikudinus) fehérvári prépost, később győri püspök (1176'—1187). 23 Garáb alapítása így 1176 előttre tehető, s Kökényest sem sokkal később alapíthatta Mikud bán, a nemzetségnek egy másik tagja, feltehetően Mikud prépost, illetve akkor már győri püspök példáját követve. Ha Jánoshida alapítása valóban megtörtént 1186-ban, akkor Kökényes alapításának idejét 1180 táján kereshetjük, amikor Csornát is benépesítette a hatvani prépostság. Nem tartjuk véletlennek ezeket az időegyezéseket. A már egy premontrei prépostságot alapító — Garáb —, magasabb egyházi méltóságba kerülő Mikud győri püspökről joggal feltételezhetjük, hogy az általa kedvelt premontrei szerzeteseket igyekezett a nemzetség központjában (Kökényes) és egyházmegyéjében, Csornán is letelepíteni. A szűkszavú történeti adatokból körvonalazható egyénisége, rokoni kapcsolatai és franciaországi tanulmányai egyaránt arra utalnak, hogy jelentős szerepet tölthetett be a XII. század utolsó negyedében a premontreiek népszerűségének hazánkban való növelésében, új prépostságok alapításában. 24 A győri székesegyház XII. századi építkezésének elemzésekor, vizsgálatánál Mikud püspök személyét vettük elsőként számításba a jelenleg is álló román kori részletek — É-i, emeletes „kápolna" — és az egykor hozzá tartozó templom (székesegyház) építtetőjeként. 25 A további kutatás során előkerült részletek megerősítették korábbi feltevésünket, hogy egy jánoshidaihoz hasonló alaprajzú székesegyházhoz tartoznak a ma ismert román kori részletek. így erősödött az építtető személyére vonatkozó korábbi elképzelés. A székesegyház XII. században végrehajtott nagy építkezései mögött egy jó szervezőkészségű, kitűnő tanultságú építőműhelyt felvonultató építtető személyét sejthetjük. Az e székesegyházból megmaradt építészeti részletek, egy az É-i mellékszentély („kápolna") boltozatán megmaradt falfestmény (mandorlás Krisztus) és egy ehhez az építkezéshez sorolható kőfaragvány, keresztelőkút töredéke — Krisztus és egy angyal alakjával díszítve — egyaránt utal ennek az építkezésnek nagyszabású voltára és jó minőségére. Ez utóbb említett keresztelőkút töredéke is figyelmet érdemel a csornai dombormű vizsgálatával kapcsolatban. 22 Oszvald F., i. m. 237—245. — N. Bachmund, i. m. 434—449. 23 Győregyházmegyei Almanach Győr, 1968. 27. 24 Mikud nagybátyja Kökényes esztergomi érsek volt. Valószínűleg ő küldte Mikudot a párizsi egyetemre, ahol kapcsolatba került a premontreiekkel. (Almanach, i. h.) 25 Kozák K.—Uzsoki A., A győri székesegyház feltárása. Arrabona XII. (1970) 111— 164. 131
