Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)
Kozák K.: A premontreiek építkezései Győr-Sopron megyében a XII–XIII. században
ható lenne.) Egy 1278 körül készült oklevél is utal a prépostsági templom melletti temetkezésekre. Miklós soproni plébános Woolf nevű szőlőjét a prépostságra hagyta — saját és szülei lelki üdvéért —, s azt kívánta, hogy a monostor cimíteriumában temessék el. 15 A prépostsági templom előcsarnokának D-i falában elhelyezett román kori dombormű a jelenleg ismert egyetlen olyan részlet, amely biztosan az első építkezés emlékének tekinthető, s hazai emlékanyagunk e csoportjában jelentős értéket képvisel. Szent Mihály arkangyal — a prépostság védőszentje •— alakja (szembenéző) egy kb. 9—10 cm mély, félköríves záródású fülkében áll (3. kép). Egyik kezében irattekercset tart — ez talán a prépostság alapításával állhat kapcsolatban —, a másikat tenyerével kifelé fordítva tartja maga előtt. Ez utóbbi mozdulat, kéztartás több, XII. század második felében készült domborművűnkről ismeretes. 16 A dombormű szélessége 56 cm, magassága 110 cm. Feltételezhető, hogy a dombormű most nem eredeti helyén van — bár ez sem lehetetlen —, és nem teljes, talán egy több alakból álló kompozíció középrésze volt egykor. 17 Egy XII. század vége táján épült hazai prépostsági vagy apátsági templom esetében elsősorban arra gondolhatnánk egy hasonló méretű dombormű esetében — és jelen esetben is —, hogy az egy főbejárat feletti ívmezőt kitöltő dombormű középső része lehetett. Igaz, az esetek nagy többségében középen Krisztus alakját találjuk, s kétoldalt az alapítók láthatók (Bátmonostor, Szentkirály). Más esetekben szimbolikus jelentésű állatalakokat találunk Krisztus vagy a hasonló szerepet betöltő jelkép (kereszt, életfa) két oldala melletti ívmezőrészletben (Újudvar, Vízakna, Vupród stb.). 18 Az elmondottak tehát ellentmondanak — ha nem is zárják ki egészen — annak, hogy a csornai dombormű ívmező részlete lett volna. Ugyancsak ellentmond a fenti lehetőségnek az is, hogy az ismert, ma is álló premontrei templomok bejáratai fölött nem találunk az ívmezőben domborműveket [Bény (Bina), Jánoshida, Lelesz, Mórichida, Ocsa, Ság (Sahy), Turóc (Klostar pod Znievom), Tűrje, Zsámbék (rom)]. 19 A fenti ellenérvek dacára sem zárható ki az a lehetőség, hogy egy ívmezőt díszítő domborműhöz tartozott egykor a csornai Szent Mihály-dombormű. 20 Másik lehetőségként a domborműnek a templom más részében való elhelyezhetősége vetődik fel. Erre azonban a csornai templom esetében eddig nem gondolhattunk. Az elmúlt évben azonban a jánoshidai premontrei prépostság egykori templomának kutatásakor előkerült egy félköríves fülkébe foglalt dombormű részlete, teljesen szokatlan, ez ideig példa nélkül álló helyen, a hajó belsejében. 21 Ez arra figyelmeztet bennünket, hogy román kori építészetünkben ecfclig nem ismert megoldásokkal is számolhatunk még. 15 Baltes L., i. m. 261. — Oszvald F., i. m. 241. — Dl. 102ß. — Wenczel, II. 75. 16 Pécs: Jézus születése mester: angyal. Pécsi székesegyház: sírkő (Budapest, Nemzeti Múzeum). Somogy vár, bencés apátság: Gabriel arkangyal. (Gerevich T., Magyarország románkori emlékei. Budapest, 1938. CLXXX., CLXVIL, és OLXXXIV/a tábla.) 17 Krisztus és Tamás (Kalocsa), timpanon dombormű töredéke (Erdély): mindkettő Budapest, Nemzeti Múzeum. (Gerevich T., i. m. CLXXXVI/a és CCXIV/b tábla.) 18 Gerevich T., i. m. CCXIV/a és XCIII/a—b tábla. 19 Gerevich T., i. m. XC/a, LX., LXXVIIL, Dil. — Kozák K., i. m. (3. sz. jegyz.) 20 E helyen vetjük fel annak lehetőségét is, hogy az alapításra utaló (ívmező) dombormű (Bátmonostor, Szentkirály) más formában — nem ívmezőben — is elképzelhető. (Genthon L, Magyarország műemlékei. Budapest, 1951. 333. „Budajenő... Temetőkápolna... Sekrestyeajtó felett románkori faragvány, 2 donátor, az egyik templommodellt tart. XIII. század.") 21 Kozák K., i. m. (4. sz. jegyzet). Az előzetes beszámoló készítésekor még nem került elő a dombormű. 9 Arrabona 129
