Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)
Kozák K.: A premontreiek építkezései Győr-Sopron megyében a XII–XIII. században
Váradhegyfok, az 1130 körül alapított első magyarországi premontrei prépostság, újabb prépostságokat népesített be a XII. század második felében, s még később is. Ezek között olyanok is voltak, amelyek maguk is képesek voltak később alapított prépostságok szerzetesekkel való benépesítésére (Hatvan, Jászó, Majk stb.). A hatvani prépostság népesítette be Csornát, amely a Dunántúl legjelentősebb prépostságává vált, és a XIII. században ugyancsak több prépostság benépesítésére vállalkozott (Mórichida, Rajk, Tűrje). 5 Ez utóbb említett két dunántúli (Győr-Sopron m.) prépostság történetével, építészeti emlékeivel foglalkozunk az alábbiakban. CSORNA (Chorna, Cherna, Churna, Serna, Surna) Titulusa: Szent Mihály arkangyal. A hatvani premontrei prépostság filiája volt, s a győri egyházmegyéhez tartozik. Az Osl nemzetség monostora volt, amelyet Hugo rendtörténetíró szerint 1180 körül alapított István és Lőrinc comes, mások szerint Osl cornes. 6 A hazai premontrei prépostságok filiációs kapcsolatai támogatják a fenti adatot. Az a tény, hogy Csorna már 1234 előtt elég erős volt a türjei és 1239 táján a rajki prépostság benépesítéséhez, alátámasztja az alapítás feltételezett időpontját. Ugyancsak arra utalnak az 1226—1237 között készített oklevelek tudósításai is, amelyek szerint újabb földeket, malmot és szőlőt adományoztak a prépostságnak. 7 A század második felében jelentős mértékben növekedett a prépostság birtoka (1. kép). 8 A XII. század utolsó évtizedeiben épülhetett fel a prépostság temploma és a kolostor épületei, amelyeket a későbbi építkezések során átépítettek. 9 A legkorábbi építkezésekre csak a ma álló, 1774—86 között kialakított barokk épületegyüttes alaprajza s a templom előcsarnokában elhelyezett román kori dombormű ad némi utalást. A kolostor főhomlokzatának középrésze mögött, arra merőlegesen helyezkedik el a templom (2. kép). A templom Ny-i bejárata előtti előcsarnok a kolostor főépületének középső részében helyezkedik el. Ez az elrendezés — templom és kolostorépület kapcsolata — eléggé ritka megoldásnak tekinthető hazánkban. Feltételezhető, hogy a templom és az előcsarnok korábban is közvetlen kapcsolatban állhatott egymással, ha talán nem is egészen a ma ismert módon. Ez befő5 N. Bachmund, Monasticon Praemonstratense I Straubing 1949 415—474. — Oszvald F., i. m. 240—247. 6 Oszvald F., i. m. 240. — (Danielik) A premontreiek. Történelmi Tanulmányok I. Eger, 1866. 283. 7 Nagy I., Sopron vm. története. Oklevéltár. I. 1156—1411. Sopron, 1889. 17—18. — Baltes L., A római katholikus egyház története Magyarországban. II/2 Budapest, 1890. 260—262. — Oszvald F., i. m. 241. és 253 (Dl. 127., 142., 159., 301., 318., 57., 149. — Fejér., Cod. Dipl., III/2. 95., 96., 144., 208., IV/l. 457.) — Hazai oki. 13. — Szentpétery, 444. és 833. sz. reg. 8 Balics L., i. h. — Oszvald F., i. h. 9 Csatkai E., Sopron és környéke műemlékei. Budapest, 1956. 478—484. 1578., 1725., 1774—86., 1790. (tűzvész kárainak helyreállítása), 1807—1808., 1825 és 1900 táján folyt építkezés a prépostsági épületeken. (Az 1676-os püspöki látogatáskor jegyzőkönyv is készült.). 126
