Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)

Gömöri J.: Korai császárkori és Árpád-kori település, X. századi vasolvasztó műhely Sopronban

repek nagyobb mértékű keveredését látjuk az I. és IV. gödrökben. Feltöltődésükben a vassalakok és kemencemaradványok utalnak arra, hogy valamiképpen a vasolvasztó műhelyekhez kapcsolódnak. (A patak partján Sopron felé haladva, az I. műhelytől 30 méternyire az egyik mésztároló verem ásásakor állítólag hasonló kemencéket és vassalakos réteget vágtak át, ami egy másik műhelyt enged feltételezni.) A későbbi cserepek azonban itt is azt sejtetik, hogy e gödrök feltöltése másodlagos. Agyagbányagödrök lehettek, amelyekbe egy nem sokkal későbbi időszakban feltöltésként a vasolvasztó műhelyek melléktermékeit, salakot, égett földet dobáltak. II. HÁZ A 16695/3. telken a ház udvarán került elő. Lekerekített sarkú, szögletes alaprajzú, félig földbe mélyített ház (320 X 330 cm). DNy-i sarkában lapos kövekből épített kemence, melynek átmérője 105—110 cm. A kemence köveit részben a házban szétdobálva találtuk, eredeti helyén maradt darabjait pedig az újonnan épült ház vízvezetékének fektetésekor bolygatták meg. Formája nagyjából lekerekített sarkú négyzet. A kemencealj tapasztása alatt apró kavicsot terítettek el. A kemencealj simára tapasztott és pirosra égett, a kavicsréteggel együtt 10 cm vastag. A kemencén belül a lö—30 cm átmérőjű boltozati kövekre is agyagot tapasztottak, ami szintén átégett. A kemence kőből kirakott szájának egy széle megmaradt. A száj K felé volt, előtte 40 és 70 cm átmérőjű ovális, piros, égett folt: egy tűzhely. A tűzhely szélén ferdén bemélyedő háromszögmetszetű karólyuk, egy szolgafa helye, amely felfüggesztett edényt tarthatott, a kemence előtt lobogó tűz fölé. (3. cölöplyuk az alaprajzon.) A ház közepén (35. ábra) két másik karólyuk látszik. A tetőzetet tartó cölöpök lyukai az É-i, K-i és Ny-i oldalfalak közepén találhatók. (A D-i oldalon cölöplyuk nem jelentkezett.) A tűzhely közelében két egymásba kapcsolódó, átlag 30—40 cm mély gödör található, amelyek ülés céljára szolgálhattak. A 2. g. Á: 65 cm és 40 cm, K felé lejt, ovális formájú. A 3. g. Á: 60 és 40 cm, formája lekerekített sarkú téglalap. Alja egyenletes, vízszintes. A kemencével átellenben a ház ÉK-i sarkában egy nagyobb ülőgödör (1. g.) található, amely valószínűleg a családfő helye volt. A három ülőgödör egyben a házban lakó család létszámára is utal. (36. ábra) A ház bejárata a DK-i sarkon lehetett. helygödör földfalának is legalább ilyen magasnak kellett lennie. A földet, amelybe a X. sz.-i vaskohászok műhelyüket ásták — mint a dolgozat első részéből is kiderül —, évszázadokkal korábban művelés alá fogták, felső rétegeit megbolygatták. A 2. k. felett 70 cm mélységig kevert szürke föld található (az elmúlt évszázadok alatt természetesen sokat vastagodott ez a réteg, mivel a lelőhely a domb alján van). A műhely gödör szélén a X. sz.-ban kb. 30 cm vastag bolygatott réteget feltételezhetünk. Részben ennek, kevésbé az alatta lévő agyagfalnak beomlásából keletkezett a 28. kép 4. rétege, amely a műhely közepe felé lejt. Ha tetővel nem volt fedve a műhely, feltételezzük, hogy néhány év alatt kialakulhatott a 4. réteg. Ha a műhelyt tető borította — a cölöplyukak hiányából ítélve az csak valami ágakból összerótt, hevenyészett tetőzet lehetett, ami néhány évvel még elodázhatta a műhelygödör falainak beomlását. Ez esetben is maximum 10— 20 év alatt kialakulhatott a 4. réteg. A műhely tehát kb. ennyi ideig állhatott elhagyva, míg a salakokat beledobálták. 105