Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)

Gömöri J.: Korai császárkori és Árpád-kori település, X. századi vasolvasztó műhely Sopronban

l. Vasolvasztó műhely A 16695/5. sz. telken a pataktól 10 méternyire 490 X 150 cm alapterületű, 215 cm mély szennyvíztároló gödröt ástak. Közben egy vasolvasztó műhelyt boly­gattak meg. Egy olvasztókemence felét kidobták, a másik kemence bolygatat­lanul a gödör metszetfalán mutatkozott (23. ábra). Előtte egy gödör metszete bontakozott ki, mint a sárga agyagba mélyedő beásás, laza, hamus, agyagos, égett, szürkés földdel kitöltve (24. ábra). 350X460 cm-es szelvénnyel bontot­tunk rá a műhelyre, melynek körvonalai 80 cm mélységben bontakoztak ki. A műhelygödör feltöltésében kb. a kemencetorokkal egy szintben bedobált lapos köveket találtunk, néhány állatcsonttal. A kövek alatt vastag salakréteg követ­kezett, amely a 2. kemencétől, Ny felől K felé lejtett. (25. ábra) A salakök kö­zött egy fazékdarabot is találtunk. A műhely megközelítőleg téglalap alakú, lekerekített sarkú gödör, melynek rövidebb oldalai a Rák patakkal párhuzamosak. Területe 350 X 200 cm. A mű­hely gödre 50—100 cm-rel mélyedhetett a korabeli talajszint alá, K-i hosszanti oldalán ezért agyagtapasztású lépcső vezet a műhelybe. A belső szint kis mérték­ben lejt a lépcsőtől a kemencék felé. A Ny-i hosszanti oldalon találjuk a két ke­mencét a műhelygödör agyagfalába vágva, szokásos módon kitapasztva. (27. ábra) A járószint alá két gödör mélyed, egyik a 2. kemence előtt (1. g.), másik a mű­hely ÉNy-i sarkában (2. g.). Egy piskóta alakú gödör a műhelyen kívül, az ÉK-i sarok közelében található (3. g.). A műhelyben vagy közelében cölöplyukat nem találtunk, így nem tudni, volt-e tetőzete. 1. kemence Aljától felfelé 50 cm magasságig maradt meg. Felső része megtalálása után, még a leletmentés előtt töredezett le, megtalálói szerint kb. 70 cm magas volt szétdőlése előtt. Tüzelőtere kör alakú, Á: 41 cm. Felfelé a kemence belső át­mérője szűkül és a belső tér vízszintes metszete patkó alakúra változik. A be­lül soványított agyaggal kitapasztott kemence erősen kiégett, repedezett. Átégési rétegei: 1—2 cm szürkésfekete, szilárd, 5—8 cm szürke, kívül 10 cm vastagság­ban pirosra égett. Alján másodlagos tapasztás bizonyítja, hogy többször éget­tek benne, s közben javították. Az utolsó olvasztástól maradt „medve" kieme­lésékor a kemencealj egy darabját is felszakították. A kemence feltöltésében, apró vassalakdarabkákkal kevert feketés földben néhány fúvócsőtöredéket és egy szürke, kézi korongolású fazék fenékdarabját találták (L. sz. : 73.6.4.). A ke­mence előtt még leletmentésünket megelőzően áttörték az eredeti járószintet, a kemencét pedig körülfaragták, így a műhely egyéb részleteihez való kapcso­lata nem tisztázott. 156 2. kemence Az 1. kemence mellett, attól félméternyire mélyed a műhely agyagfalába. M: 70 cm. Belső Á: alul 30 cm, torok A: 13^14 cm. Mellnyílás Sz: 22 cm, M: 22 cm. Átégési rétegek, mint az 1. kemencénél. Belül 2—3 cm vastagságban 156 A kemencét megtalálók közlése szerint, az 1. kemence előtt is lehetett gödör (ha­sonlóan a 2. k. előtti gödörhöz), a kemence előtt ugyanis igen laza volt a föld, és a műhely szintje alatt fúvócsőtöredékeket találtak. 100

Next

/
Oldalképek
Tartalom