Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

Kozák K.Levárdy F.Sedlmayer J.: A győri székesegyház Szentháromság (Héderváry-) kápolnája

hosszú hónapokig nem tért vissza országába, a felelőtlenség megpecsételte kapcsolatuk sorsát is. Több püspöktársával ő is a Zsigmond uralkodásával elégedetlen Horvátiakhoz csatlakozott, akik Durazzói Károly tragikus végű próbálkozása után Nápolyi Lászlóban keresték Nagy Lajos méltó utódát. 1403 januárjában Nagyváradon Szent László fejereklyéje előtt ő is megesküszik, hogy Zsigmond helyébe Lászlót ültetik Lajos és Mária trónjára. IX. Bonifác pápa Acciajuoli bíborost küldte Magyarországba a nápolyi trónkövetelő támogatására. A Garai-párt szembefordult az összeesküvőkkel; Stibor, a nyitrai püspökkel szövetkezve, a Vág völgyéből ereszkedett le a Dunán, s megostromolta Győr várát, majd Nápolyi László Rábasebesnél gyülekező seregeire csapott. Győzelme után megszállta Komárom, Székesfehérvár várát, Budát és Visegrádot. A Lászlópárti főurak 1403 júliusában Zárában gyülekeztek László fogadására és koronázására. A nádor és a főurak mellett az esztergomi és kalocsai érsekkel, a zágrábi, veszprémi püspökkel együtt János győri püspök (episcopus Jurinensis) az új király egyik legjelentősebb hangadó párthíve.

29 Állásfoglalása nem maradt eszmei síkon, a trónkövetelő törekvéseit katonai erővel is támogatta. Valószínűleg ennek érdekében erődítteti győri és szombathelyi püspöki várait.

30 Ebben az időben építtette a győri Szentháromság-kápolnát is, amelynek gondozását István fia János johannita szerzetesre bízta. A hazatérő és hatalmát visszaszerző király először Bonifác pápa állásfoglalását torolta meg. Augusztus 9-én hirdetett rendeletével beszüntette a pápai tizedek szedését, megtiltotta alattvalóinak, hogy a szentszéktől utasításokat fogadjanak el. Héderváry is a kegyvesztettek listájára kerül. Zsigmond a győri püspökség kormányzását mindig hűséges hívére, Alsáni Bálint pécsi bíborosra bízza; a nápolyi trónkövetelőt támogató Bonifác pápával szembehelyezkedve a királyi placetum érvényesítésével megsemmisíti a hűtlenné vált János püspök birtok- és javadalomadományozásait. Eladományozza a Győr megyei Balan birtokot (1403. november 7.), mivel eddigi tulajdonosa, Demeter kanonok János püspökhöz csatlakozva részt vett a király elleni akciókban.

31 Ezért kellett István fia Jánosnak is megerősíttetnie a pápával a János püspöktől nyert győri kápolnaigazgatóságát. A konszolidáció bekövetkeztével János püspök visszaszerezte korábbi pozícióját, újra bejáratos volt a királyi udvarba, részt vett a király ügyeinek intézésében. 1407-ben királyi hozzájárulással elzálogosíthatta tized jövedelmeit, s a király biztosította a zálogba adott tized jövedelmek behajtását. A zálogba adásra azért került sor, hogy János püspök fedezni tudja prágai követjárása költségeit.

32 1411—14-ben pedig az északi határszélen a szepesi városok elzálogosításáról tárgyalt királyi megbízatás alapján a lengyelekkel. A konstanzi zsinaton előrehaladott kora miatt már nem vett részt, hanem Késmárky György szentadalberti prépostot és segédpüspökét, Vadász Miklós szereti (ep. Ceretensis) 29 Hazai Okm. VII. 432. — Mon. Vat. I V/l. 611—616. — A köztörténetre vonatkozóan 1. Schönherr Gy., Az Anjou-ház örökösei (A magyar nemzet története III.) Bp., 1896. 457—60. 30 1943-ban Bolognában bukkant fel egy olasz hadmérnök latin nyelvű kéziratos története, amelynek egyik bejegyzése szerint „Johannes Hedrivori Vescovo megbízta a két püspöki vár tervezésével. A kéziratot Géfin Gyula közlése szerint Kisfaludi Dala Béla vásárolta meg, azonban firenzei villája bombatámadás következtében elpusztult, s az értékes kézirat is megsemmisült. Vö. Erőss: i. m. 31 Zsigm. Oki. 2752. sz. 32 „In nostris servitiis et ambasiatis versus regnum Bohemie debet proficisci." Zsigm. Oki. 5338. sz. 106