Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

Dávid L.: Jelentés a Győr-Sopron megyei múzeumi szervezet 1971. évi működéséről

4. Népvándorlás kora A IV. században — a római birodalom bukásával — Győr és környéke ismét a népek országútjává vált. Hunok, germánok, longobárdok és avarok telepedtek le — átmenetileg. Emlékeiket őrző tárgyak között torzított hun koponyákat, fegyvereket, longobárd aranyékszereket találunk. Az avarok tegez- és íjmerevítő csontlemezkéi, kengyelei, szablyái, lószerszámai a lovas harcmodor velejárói. A pásztorok szerszámai, művészi csontfaragásai, az előkelők aranyozottezüstözött övveretei, az asszonyok ékszerei életmódjukat és gazdagságukat szemléltetik. — A VII. században új bevándorlók érkeztek területünkre. Kovácsaik, ötvöseik munkáin másféle technikát ismerhetünk meg. 5. Honfoglalás és Árpád-kor Az avar államszervezet felbomlását a honfoglalók fejlettebb társadalma követte. A pompakedvelő törzsi arisztokrácia lószerszámai és ruhadíszei mellett a köznép mindennapi eszközeit állítottuk ki. I. István uralkodása alatt Győr megye- és püspöki székhely lett. Az Árpádkor ránk maradt emlékei segítséget nyújtanak abban, hogy azt a történelmi folyamatot, melynek során Győr 1271-ben a királyi városok rangjára emelkedett — megértsük. A kor művészi emlékeit nagyméretű színes diaképek, fényképek és eredeti alkotások mutatják be. 6. A XIV—XVII. század Kitűnő alkotások születése és pusztulása Győr életének XIV—

XVII. századi ellentmondásos korszakát idézik. A mezőgazdaság eszközei, a képző- és iparművészeti alkotások, a habánok remekei mellett a múzeum rendkívül gazdag céhtörténeti anyagát ismerheti meg a látogató. Oklevelek a nemesség, a polgárság és a jobbágyság életét, harcát idézik. 1594-ben a török elfoglalta a várost. Magyar és török fegyverek, török rabláncok, kéz- és lábbilincsek a pusztulás szimbólumai. — A Thököly- és a Rákóczi-szabadságharc dokumentumai a lakosság aktív részvételét bizonyítják a Habsburg-ellenes küzdelmekben. 7. A XVIII. század A múzeum gazdag néprajzi gyűjteményéből a mezőgazdasági eszközöket, a népi díszítőművészet reprezentatív tárgyait ismerhetjük meg. Különösen szép a bálványos szőlőprés. Győr kereskedelmi központtá válása 1743-tól indult meg, amikor Mária Terézia szabad királyi városi rangot adományozott a város számára. A város életében oly nagy szerepet játszó vizek tették lehetővé a hajózás korai megindulását. A dunai közlekedés érdekes eszköze: a burcsella és a hajómalom modellje látható a kiállításban. 8. A szabadságharc és a történelmi személyiségek Az 1809-es napóleoni hadjárat, a győri csata és a francia megszállás időszakát tükröző dokumentumokat az 1848—49-es magyar forradalom és szabadságharc eseményeinek bemutatása követi. — A kiállítás emléket állít azoknak a megyei születésű embereknek, akiknek munkássága országos és nemzetközi jelentőségű volt, akik a haladás ügyét szolgálták. Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Czuczor Gergely, Jedlik Ányos, Xántus János, dr. Kovács Pál, Rómer Flóris neve szorosan összefügg Győr megye történetével. 443