Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

Környei A.: A dunántúli Polgárszövetség 1919-ben

ségekben, még ha számításba vesszük is, hogy nem egyedül, hanem sok más ellenforradalmi szervezettel, ideológiával együtt hatott, valamint azt, hogy ez a propaganda már előkészített talajon hatott, a múlthoz számtalan érdekszállal kötődő, a progresszivitásra többnyire teljesen érzéketlen, alkalmatlan hivatalnokok között. Tóbi, munkatársai, valamint megbízói munkájának sikere nemcsak a társadalmi közeg minőségében rejlik, amelyben hatott, hanem földrajzi helyében is. Abban, hogy ez a propaganda nem maradt meg a szűk közigazgatási határok között, hogy célja nagyobb terület ellenforradalmárainak összefogása volt. Nem véletlen, hogy a Dunántúl nyugati felében sikerült a Polgárszövetségnek a legnagyobb propagandát kifejtenie, a legnagyobb bázisra szert tennie. Ennek taglalásába nem bocsátkozunk, csak megjegyezzük, hogy éppen úgy, mint a Horthyféle fehérterror győzelmében itt is közrejátszottak a társadalmi tényezők és a politikai mozgalmak, tradíciók mellett (a birtokos- és tőkésosztály viszonylagos politikai ereje, az ingadozó középrétegek ereje és politikai orientációja) a legegyszerűbb földrajzi tényezők is (a forradalom fővárosától, a fronttól való távolság, a társadalom jelentős rétegének monarchista, osztrák érdekeltsége, valamint az ellenforradalmi emigráció fészkének, Bécsnek közelsége). A Tóbi-féle ideológia és szervezkedési forma nagy hasonlóságot mutat a Tanácsköztársaság bukása után uralomra jutott fasiszta ellenforradalmi rendszer ideológiájával és szervezeteivel.

39 Tulajdonképpen azok egyik első jelentkezése, Tóbi ennek az iedológiának az egyik szálláscsinálója, éppen az arra legfogékonyabb réteg, a reakciós középosztály, a talaját vesztett hivatalnok- és katonatiszti réteg között. Végül: Tóbi József tipikus történelmi figura. A kis akarnok önmagában jelentéktelen alakja ezzel is jelentőssé nő. Önmagában tehetségtelen, tartalmatlan, koncepció nélküli. Ilyen politikust azonban sokat szült a kor. Az ellenforradalom politikusainak zöme hasonló indítású volt, mint Tóbi, s cselekedeteik is hasonló rugóra jártak. Mondhatjuk: Tóbi a zűrzavarban hatalomra törő (egyébként tehetségtelen és jelentéktelen), mindenre kapható politikai kalandor típusa. Nem volt nagystílű, egyáltalán nem volt az; a fehérterror az ő típusából is alkotott nagystílűbb alakokat, de típusának a maga kicsiségében is jellegzetes képviselője. Környei Attila 39 Nem tartjuk szükségesnek ennek bizonyítását. Tóbi kiáltványának minden egyes kitétele megtalálható a későbbi hivatalos ideológiában, propagandában. Pl. a falu és a város ellentéte, a törzsökös nemzetfenntartó középosztály, a revansizmus stb. 28 Arrabona 433