Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

Környei A.: A dunántúli Polgárszövetség 1919-ben

is színt kellett vallaniuk. Február 17-én gyűlést tartottak, amelyen Lévai Oszkár fővárosi kiküldött jelenlétében megbélyegezték Tóbi szereplését, elhatárolták magukat attól és a szociáldemokráciához csatlakoztak. Az ülésen akadékoskodó Márkus Ferencet kitessékelték a teremből. A munkásság által kezdeményezett lépésök hatására a közalkalmazottak is magukra találtak, kivonták magukat a Tóbi-klikk befolyása alól.

25 Ugyanezen a napon a soproni állami felsőkereskedelmi iskola tanári testülete is „megbotránkozását fejezi ki Tóbi József intézeti tanár üzelmei felett", s e határozatáról a közoktatási minisztert táviratban értesíti. Ez a testület, amely egyébként vöröskatonát is adott a forradalomnak, álláspontját komolyan vette és azt a fehérterror bírósága előtt is fenntartotta később. Az 1919 decemberében lefolyt Tóbi contra Ditróy-perben az ötös tanács előtt Ditróy kijelenti: „Tóby József káros, hazafiatlan politikai működése felett az egész tanári kar megbotránkozott." Rátskai István és Mészáros Sándor tanárok szerint: ,,Tóbi ellen az egész tanári kar el volt keseredve, mert egyrészt nyilvános szereplése rossz hírbe keverte az iskolát, másrészt pedig a folytonos agitáció folytán elhanyagolta kötelességét s ezáltal a többi kartársra fokozott teher hárult."

26 Tóbi ügyében a jobboldal is felemelte a szavát, mint Márkus esetében is láttuk. Az ellenforradalom egyik dunántúli főalakja, Lingauer Albin, a Vasvármegye szerkesztője és tulajdonosa Tóbi ürügyén egyenesen az ellenforradalom elleni néptörvényt támadja, Tóbi és mások letartóztatását „mindenütt ellenforradalmat szimatoló politikai üldözési mániának" nevezi, és kiáll a Tóbi-féle kritika jogosultsága, igaza mellett.

27 A Függetlenségi Párt február 19-i esti ülésén nyilatkozatban tiltakozott az ellenforradalmárság vádja ellen.

28 Február 28-án a soproni államügyészség Tóbi összes iratait áttette a budapesti államügyészséghez. A kihallgatás és a vizsgálat itt folyt tovább. Az eddig lefolyt és a budapesti kihallgatások, valamint a lefoglalt bűnjelek egyértelművé teszik, hogy a vádindítványban szereplő izgatás és lázítás bűntettét Tóbi nem egyedül, hanem társasán követte el, az államügyész mégis csak Tóbi ellen nyújt be vádindítványt. Ebben részletesen elemzi a lefoglalt „Dunántúl Népe!" című röpiratot, az inkriminált részeket szinte szóról szóra idézve. A javaslat indoklása : „nemcsak a Köztársaság kormánya által hozott néptörvények kötelező erejét támadja meg, hanem oly kitételeket és kifejezéseket használ, amelyek alkalmasak arra, hogy a „vidék magyar népében", a „falu népében" a forradalom óta döntő befolyáshoz jutott városi, különösen fővárosi munkássággal szemben gyűlöletes érzést keltsen." A vád azonos a soproni szociáldemokrata munkásság vádjával: osztály elleni izgatás. A vizsgálóbíró és az államügyész közötti kisebb huzakodás után a letartóztatásban levő Tóbit február 24-én szabadlábra helyezték. Ezzel az ügy egyelőre abba is maradt, az ügyészségnek fontosabb dolga akadt: a kommunisták üldözése. A Tóbi-ügy bírósági része 1919. november 14-én ért 23 A soproni közalkalmazottak az ellenforradalom ellen. Népszava (1919) febr. 19. — Az esetnek egyéb jelentősége nincs is, a soproni közalkalmazottak ezután sem tudtak igazán haladók lenni. 26 GySmL:2. A felsőkeresk. isk. iktatója. 82. és 148/1919. Ugyanebben a táviratban kérték Tóbi eltávolítását az iskolából és mással való helyettesítését. A miniszter Tóbit felfüggesztette állásától, s helyetteséül Váradi Géza alsókubini kereskedelmi iskolai tanárt rendeli. Uo. 100. és 297/1919. — Az említett vöröskatona: Rácz Manó tanár. — A Ditróy-perre 1.: Sopronvármegye (1919) dec. 16. 27 L. A., Jelenségek. Vas vár megye (1919) febr. 20. 28 Lovászy-párt az ellenforradalmárság vádja ellen. Népszava (1919) febr. 20. 429