Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)
Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (3.)
szólt a sajtóról, valamint a szociáldemokraták központi lapjának, a Népszavának hatékonyabb támogatására hívta fel a hallgatóságot. 50 Hiányos volna a kép a vizsgált időszak mozgalmi tevékenységéről, ha nem tennénk említést arról, hogy időközben a győri kereskedelmi alkalmazottak és a szabó kisiparosok, illetve segédeik is kivették részüket a további szervezkedés munkájából. Február vége felé a Fehérhajó szállóban igen jól sikerült népgyűlést tartottak a kereskedelmi alkalmazottak, amelynek napirendjén a hétórai zárás, a vasárnapi munkaszünet, az adóreform-javaslat és az általános titkos választójog kérdései szerepeltek. Pfeiffer Sándor (Budapest) másfél órás beszédben ismertette a dolgozók helyzetét, a korábbi zárás és pihenőnap előnyeit, a fogyasztási adók tervezett emelésének káros kihatásait és döntő érvekkel, mozgalmi adatokkal támasztotta alá, hogy a kereskedelmi alkalmazottaknak, mint a proletárság egyik csoportjának is folytatniuk kell a harcot az általános titkos választójog törvényes biztosítása érdekében. Ugyanezekben a napokban tettek lépéseket a helyi szabó kisiparosok és segédeik is olyan irányban, hogy anyagi, gazdasági és szellemi igényeik védelmére szervezkedjenek és egyesületet alakítsanak. Már több ízben történtek részükről hasonló próbálkozások, de ezek nem jártak a kellő eredménnyel. Most osztályharcos alapon indították meg újabb akciójukat, mert ráeszméltek arra, hogy máskülönben kezdeményezéseik kudarcra vannak ítélve. Március 15-én — mely ezúttal a magyar szabadságharc 60. évfordulójára való visszaemlékezéssel volt kapcsolatos — a szociáldemokrata munkásság külön ünnepelt. Több ezres tömeg tolongott a Gabona téren, hogy ezzel is kifejezést adjon annak, hogy a 48-as forradalmi hagyományokhoz csak a munkásság maradt hű, csak a munkásosztály küzd a nép igazi szabadságáért, jogaiért, jólétéért és kultúrájáért. Szívós Pál megnyitó szavai után Tatai Gyula ismertette a nap jelentőségét, majd a győri nyomdászok énekkarának műsora következett. Az ünnepség után a tömeg tüntető menet keretében követelte az általános titkos választójog mielőbbi bevezetését. 51 Kár, hogy nem állnak rendelkezésre az idevágó időszak rendőrhatósági jelentései, vajon miről számoltak be ezzel a demonstrációval kapcsolatban? Minden bizonnyal nem tettek említést arról, hogy a karhatalom milyen brutális módon avatkozott be ebbe az akcióba, milyen embertelen módon igyekezett a tömeget szétoszlatni. Még a józan gondolkodású polgárok is a legnagyobb felháborodással vettek tudomást a rendőrség durva eljárásairól. 52 Annál jellemzőbb, hogy a polgári lapok mégis a szocialistákat nevezték ünneprontóknak, a legsúlyosabb rágalmak és szitkozódások kíséretében. Barsi József azonban nem maradt adós a válaszadással. „Az ünneprontók" című vezércikkében — többek közt — az alábbiakat adta az uralkodó osztály tudomására: „Nem hazudtunk e napon, hanem igazat hirdettünk. Nem ámítottuk a népet, mint ahogy tette ezt a hazafias társadalom, piszkos sajtójával egyetemben, hanem felvilágosítottuk. — Tudtuk előre, hogy ünneprontóknak fognak bennünket deklarálni azért, mert volt hozzá elég bátorságunk azt elmondani, hogy amit az oligarchia erőszak folytán kénytelen odaadni, azt vissza is hódítja erőszakkal és ámítással. Népszabadság, melyet nem véd az egész nép ereje, védtelen báb 50 Na (1908) 10. sz. 51 Na (1908) 12. sz. 52 Itt jegyzem meg, hogy március 15-én Budapesten is nagy tüntetés volt a Petőfi téren. (MMTVD 4. k. 711.) 416
