Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (3.)

Még úgyszólván le sem csillapodtak az október 10-i tüntetés hullámai, máris újabb jelentős megmozdulásra került sor november 3-án, mely napon Balanek Gyula és társai a Feldmár-féle vendéglőben tartottak összejövetelt, hogy megalakítsák a szíjgyártó- és nyergesmunkások helyi szakegyletét. A szociáldemokrata párt helyi szervezete ugyanis e vasárnap délutánján tartotta impozáns nagygyűlését a Gabona téren, hogy megvitassa a munkásosztály helyzetének és az új fogyasztási adóemelések kihatásainak aktuális kérdéseit. A félezernyi hallgatóság jelenlétében Flock Sándor nyitotta meg az összejövetelt, majd Szívós Pál ismertette a napirend első pontját. Beszédében éles kritika tárgyává tette a kormány politikáját. „A nép — mondotta többek közt — a nyomor hatása alatt százezrével vándorol ki az országból, s ugyanakkor a kormány újabb milliókkal terheli meg az itthon maradt s a nagy terhek alatt roskadozó lakosságot."

38 A második napirendi pont keretében Tatai Gyula vázolta a munkásság sanyarú helyzetét, de kitért a kiegyezés és az új adótörvény bírálatára is, melynek konzekvenciáit a munkásosztálynak le kell vonnia. Az általa előterjesztett határozati javaslatot a jelenlevők egyhangúlag elfogadták, s ezzel a népgyűlés rendzavarás nélkül befejeződött. — A helyi polgári lapok azonban még a következő héten is foglalkoztak az összejövetelen elhangzott megállapításokkal. Különösen a Győri Napló szerkesztőségének nem tetszettek Szívós és Tatai beszédének ama kitételei, hogy a 48-as és Függetlenségi Párt feladta az elveit és vezetőik eladták a hazát, elárulták a népet. A helyzet valóban az volt, hogy ezek a polgári pártok meghirdetett elveikkel, célkitűzéseikkel ellentétben a sovinizmus alapján működtek, a sovinizmus és a rosszul értelmezett hazafiság jelszavaival demagogizálták a népet. Barsi József ki is oktatta idevágó cikkében a Győri Napló szerkesztőségét, amikor válaszában az alábbiakat vetette papírra : „A szocialista párt nyíltan rámutat a sovinizmus és az ilyen tartalmú hazafiság káros voltára, nyíltan hirdeti, hogy elveinél és eszméinél fogva nemzetközi párt, mert csak így érheti el az emberiség célját, csak így felelhet meg történelmi hivatásának, amelyet a fejlődés számára kijelölt. Csak így, ezen az alapon döntheti meg a kapitalizmust és alakíthatja át a kapitalista társadalmi rendszert."

39 Az 1907-es esztendő utolsó heteit is meglehetős élénkség, a mozgalmi tevékenység aktivitása jellemezte. November 16-án a MÁV-raktári munkások léptek sztrájkba az egyre nagyobb arányokat öltő drágaság, illetve a kért béremelések elutasítása miatt. A követelések mindössze napi 70 filléres drágasági pótlék megadására irányultak, de mivel az üzletvezetőség mereven elzárkózott a bérjavítások teljesítése elől, a dolgozók beszüntették a munkát, s ennek következtében a győri teherpályaudvar forgalma napokon át teljesen megbénult. Ugyancsak ezekben a napokban — jóllehet a rendőrhatósági jelentések nem tesznek erről említést — még két további munkabeszüntetésre került sor. Az egyik a Meller-féle Olajgyárban történt, ahol a gyár gépésze (aki egyébként a szocialista dolgozók esküdt ellensége volt) önhatalmúlag, minden különösebb ok nélkül elbocsáttatott egy munkást a gyár kötelékéből. — Hasonló helyzet alakult ki a Vezuvius Győri Gyufagyárban is, bár itt az egyik munkásvezető elbocsátásával a vállalat igazgatósága tulajdonképpen szerződésszegést követett 38 Na (1907) 46. sz. 39 Na (1907) 46. sz. 412