Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (3.)

sági tájékoztatás szerint a tüntetésen legfeljebb 1800—2000-en, a gyűlésen kb. 300-an voltak jelen.

30 A lampionos tüntető felvonulás egyébként annak is fényes tanújelét adta, hogy a szervezett munkásság Győrött is elég erős, politikai és gazdasági jellegű követeléseinek érvényre juttatására. A másnapi tömeggyűlésen a helyi pártszervezet nevében Flock Sándor üdvözölte a megjelenteket, majd Bokányi Dezső másfél óráig tartó beszéd keretében ismertette azt a harcot, amelyet a magyar proletariátus egyre fokozódó lelkesedéssel és kitartással folytat az általános titkos választójog mielőbbi kivívása érdekében. A Dack-malom munkásainak sztrájkja közben változatlanul tovább folytatódott, annak ellenére, hogy a polgári lapok a legképtelenebb hazugságokkal és rágalmakkal illették a jogos követeléseikért síkraszálló dolgozókat. A szervezett munkásság nem sokat törődött a sajtó alaptalan fecsegéseivel, de a terrorizmus vádja mégis olyan felháborodást keltett városszerte, hogy Barsi József kénytelen volt választ adni a kihívásra. Cikkében — többek között — az alábbiakat adta az illetékesek tudomására : „Nem azok terrorizálnak, akik éheznek és nem azok a terrorizálok, akik koplalnak, hanem azok, akik a gyárat rendőrséggel és detektívekkel agyonrakatták, azok, akik az éhezőket és koplalókat sztrájkba kergették! — Ha a munkások a megélhetésnek javításáért és biztosításáért harcolnak a rendelkezésükre álló eszközökkel, akkor ezzel még nem terrorizálnak, hanem védik a saját maguk érdekeit. — A terrorizáló maga a vezetőség, a gyár igazgatósága, maga König úr, aki csak vádolni tudja a munkásokat, de békét teremteni nem tud, akárcsak az iparfelügyelő. — Mi azért még mindig csak kitartásra buzdítjuk a malommunkásokat, mert tudjuk, a győzelem nem maradhat el."

31 A rendkívül rossz munkakörülmények, az alacsony bérezés és a fogyatékos egészségvédelmi rendszabályok augusztus utolsó napjaiban a Győri Selyemfonoda 100-nál több munkásnőjét is arra indították, hogy a leghatásosabb módszer, a sztrájk árán harcolják ki helyzetük javulását. A békítő eljárások ugyan már az első napokban megkezdődtek, de az igazgatóság merev állásfoglalása miatt az egyezkedések egyelőre nem jártak pozitív eredménnyel. A gyár vezetősége felhívást bocsátott ki, hogy a munkabeszüntetés ellenére újból visszafogadja a sztrájkoló munkásnőket, sőt újakat is hajlandó alkalmazni üzemében, de felvételre senki sem jelentkezett. Nem vitás, hogy a dolgozók mindkét munkabeszüntetés esetében szívósan kitartottak követeléseik mellett, hiszen a Back-malomban már augusztus 5-e óta állott a munka, csak néhány nyitrai és szegedi sztrájktörő segítségével tudott az igazgatóság bizonyos szükségmegoldásokat eszközölni. Ez az összefogás azonban annyira felbőszítette a hatósági szerveket, hogy csak a legerőszakosabb beavatkozás módszereivel tudták szeptember elejére a rendkívüli állapotot megszüntetni. A rendőrség feloszlatta a sztrájktanyákat, több embert kihágás, illetve testi sértés címén letartóztatott, a vállalati igazgatóságok pedig tömegesen elbocsátották régi, bevált szak- és segédmunkásaikat.

32 Az önkényes és könyörtelen intézkedések érthetően nagy felháborodást váltottak ki a győri munkásság soraiban, de tiltakozásuknak hangot sem adhattak, mivel a Back-malomban néhány nap múlva (szept. 9-én) támadt szörnyű tűz30 GySmL:l Győr sz. kir. város tanácsának iratai. 1434/1908. 31 Na (1907) 34. sz. 32 GySmL:l Győr sz. kir. város rendőrkapitánysági iratai. 1258/1908. ki. 408