Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)
Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (3.)
A napirend egyetlen pontja a választói jog kérdése volt. A gyűlésen Flock Sándor elnökölt és Tatai Gyula ismertette az osztrák választások diadalát, valamint az általános titkos választási rendszer hazai bevezetésének problémáit. A beszéd hatása alatt a jelenlevők határozati javaslatba foglalták követeléseiket, amelyeket a népgyűlés egyhangúlag el is fogadott. A rendezvény jól sikerült népünnepéllyel ért véget. 23 Ez a mozgalmi esemény annál is inkább jelentős volt, mert a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1907 tavaszán (Budapesten) megtartott XIV. kongreszszusának döntései alapján a felszólalók ismét fokozott figyelmet fordítottak a politikai kérdésekre, a szervezés és nevelés ügyére. A javaslatok és határozatok keretében ugyanis — többek között — a következőkről esett szó : „Kívánatos, hogy a gazdasági mozgalmakba a politikát is bevigyük, mert a múlt évben is egyes helyeken általános sztrájkok játszódtak le anélkül, hogy ennek politikai jelentőségével az elvtársak tisztában lettek volna. — A földmunkásmozgalmat sem szabad pusztán szakszervezeti mozgalomnak tekinteni. Ez gerince a magyar mozgalomnak és egész Európára kihat, hogy a magyarországi földmunkásság milyen álláspontot foglal el. — Nagy súlyt kell helyezni arra, hogy a mozgalom politikailag felhasználtassák. Ehhez politikai nevelés kell, mely el van hanyagolva. Politikai népgyűléseket kell tartani, nevelni kell a munkásságot." 24 Ugyancsak nem tett említést a rendőrségi beszámoló a június 2-án, a győrszigeti Fürdőházban megtartott építőmunkás-gyűlésről, mely alkalommal Szívós Pál ismertette a munkáltatók és munkások között kialakult harcot. Döntő érvekkel bizonyította, hogy a szószegéseket, a szerződésbontásokat a mesterek kezdték el az Építőiparos Szövetség kezdeményezésére. Beszéde végén további összetartásra és szervezkedésre hívta fel a munkásokat. A gyűlésen természetesen a kapitányság nyomozói, megfigyelői is jelen voltak, beavatkozásukra azonban senki sem szolgáltatott okot. Az ismételt szervezkedési felhívásokra, a politikai felvilágosító munkára valóban nagy szükség volt, hiszen a hivatalos jelentések szerint 1907 második felében még mindig csak 12 szakegylet működött a város területén — 1653 taggal, s ezek közül is a Vas- és Fémmunkások Szövetségének helyi csoportját a polgármester ideiglenesen felfüggesztette azon a címen, hogy az egylet az alapszabályokba ütköző tevékenységet folytatott. 25 A szociáldemokrata párt helyi szervezete el is követett mindent annak érdekében, hogy az organizálás és felvilágosítás vonalán — a korábbi időszakhoz viszonyítva — eredményesebb munka folyjék. Részben eme törekvések kihatásaként lehet elkönyvelni azt a tényt, hogy az 1907-es esztendő második felében meglehetősen élénk mozgalmi tevékenység volt tapasztalható a megyeszékhely területén. Jellemző, hogy mindjárt a nyár közepén a Győregyházmegyei Keresztényszocialista Szövetség július 4-i alakuló ülésén a rendőrségi jelentés szerint is csak 70—80 személy vett részt, ezzel szemben tíz nappal később, a szervezett kereskedelmi alkalmazottak gyűlésén — a kellemetlen idő ellenére is — zsúfolásig telt meg a Fehérhajó szálloda kerthelyisége. Napirenden a következő pontok szerepeltek: 1. a kereskedelmi alkalmazottak helyzete, 2. a szervezkedés célja 23 Na (1907) 22. sz. 24 MMTVD 3. k. 514-^15. 25 GySmLrl Győr sz. kir. város polgármesterének iratai. 2376/1907. 405
