Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (3.)

ADALÉKOK A GYŐRI MUNKÁSMOZGALMAK TÖRTÉNETÉHEZ IIT. „Kevesen tudják, de sokan érzik, hogy Magyarország története nevezetes fordulópont előtt áll. A helyzet képe az, hogy a nagybirtokos termelés, melyre eddig az ország gazdasági viszonyai fölépítve voltak, egyre képtelenebbé vált a gyarapodó népesség egyre fokozódó szükségleteinek fedezésére. A termelési erők ellentétbe jutottak a termelési viszonyokkal, szükségszerűvé vált egy oly gyökeres társadalmi átalakulás, mely intenzívebb gazdálkodásával nem szorul arra, hogy a társadalmi energiák feszültségét a Cunard Hajózási Társaság és a csendőrszuronyok villámhárítóján keresztül csökkentse."

1 Ezek a sorok olvashatók a Népakarat (a Győri Munkások Lapja) 1907. évi első számában, és úgy vélem, eléggé jellemzően érzékeltetik az új esztendő politikai, gazdasági és társadalmi légkörének túlfűtöttségét, növekedő ellentéteit, amelyek nemcsak a megoldatlan problémák számát gyarapították, hanem a munkásosztály mozgalmi tevékenységének erősödését is maguk után vonták. Fontos szerepet játszott azonban a gazdasági sztrájkok és bérmozgalmak gyakoriságában, a politikai célok megvalósítása érdekében folytatott agitációs munka hatékonyságában az a körülmény is, hogy időközben a szociáldemokrata párt megerősödött, a szervezkedés országos méretekben kiszélesedett, és a korábbi szakmai egyletek mindinkább harcos szervezetekké váltak. E fejleményeknek tulajdonítható az is, hogy a gazdasági természetű követelések mellett a politikai jellegű célkitűzések és a pozitív eredményeket elérni akaró akciók is új vonásokat mutatnak. A századforduló első évtizedének közepétől kezdődően már nem csupán olyan jelszavak hangzanak el a gyűléseken, felvonulásokon, hogy a munkásosztály részére is biztosítani kell az általános egyenlő és titkos választójogot, hanem — többek között — ilyenek is: minden munkás tagja lehessen a szakszervezeteknek, a hatóságok és munkaadók biztosítsák május elseje megünneplésének jogát, a munkaadók ismerjék el tárgyalófélként a szakszervezeteket, a kormány tegyen intézkedéseket a kötelező szakegyleti (szakszervezeti) munkaközvetítés bevezetésére. Az 1907-es esztendő helyi mozgalmi tevékenységével kapcsolatos eseményeket vizsgálva elsőként a Győri Társadalomtudományi Kör január 6-án történt megalakulásáról és közgyűléséről kell említést tenni, mely alkalommal „Szocializmus és hazafiság" címmel Jászi Oszkár, a magyarországi polgári radikalizmus 1 Na (1907) 1. sz. 393