Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)
Vörös K.: Győr művelődése a dualizmus korában
ként nyilvánossági jogot nyert felsőkereskedelmi iskola létesítése jól mutatja, hogy a polgári fejlődés bázisának megerősödése (már 1 évvel a vagongyár megtelepedése után) mennyire tovább differenciálta és tágította a középfokú iskolát igénylők körét: immár azok irányában is, akiknek számára a gimnáziumtól lényegében csak a latin nyelv hiányában különböző főreáliskola-igényei is túlságosan elvontnak látszottak. Az új iskola költségét már csak V4 részben fedezi az állam, % részben a város és a tandíjak tartják fenn. Az új, hároméves középiskolának 1897-ben évfolyamonként 1 osztálya van, 1907—8-ban összesen már 11 tanárral és 127 tanulóval, akiknek az iskola után elsősorban a helyi és a budapesti pénzintézetek kínálnak munkát. Az iskolában rendkívül gyakorlatias oktatás folyik: a tanulókból 2—3 céget alakítanak, és ezek versenyeznek egymással. Jellemző, hogy már a gyorsírást is tanítják a telefonüzenetek felvételére szükséges fokon. Jellemzően az igények alakulására, 1915-ben már lányok számára is szerveznek felsőkereskedelmit. 6 A középfokú (bár érettségit adni nem képes) iskola — még jobban, minden vonatkozásában érzékeltetve a nagyipari fejlődés befolyását a városi társadalomra — végül 1906-ban, ugyancsak a vagongyár megtelepedésével nyilvánvaló összefüggésben jelenik meg. Ám ez nem spontán létrejött kapcsolat: mint emlékezhetünk, a gyár megtelepedésekor kifejezetten kéri a várostól szakképzett munkások, technikusok kiképzésére alkalmas intézmények létesítésének kieszközlését a kormánynál. így jön létre azután — végül is közel egy évtizednyi küszködés után — az országban e nemben hatodiknak, az állami fa- és fémipari szakiskola. A szakiskola 1901-ben indul meg, ugyancsak három évfolyamos intézményként, új székházában (melyhez a város telket és 140 000 koronát, a vagongyár, szeszgyár és a kereskedelmi kamara együttesen további 60 000 koronát adnak), 9 fa- és 22 fémipari tanulóval. 1903-ra már megvan mind a három osztály, 19 fa-és 48 fémipari tanulóval; számuk a következő évre 15-re, illetve 66-ra nő, akik az igazgatón kívül 4 rendes és 1 óraadó tanár és 4 művezető irányítása alatt heti 8 óra elméleti és 40 óra gyakorlati kiképzésben részesülnek. A gyakorlat hatékonyságát növeli, hogy a tanműhelyekben 1904-re már egy kb. 16 lóerős Diesel-motor transzmissziókkal 12 elsőrendű fémmegmunkáló gépet hajt. 7 Ezekhez a középiskolákhoz járul még 1908-tól a felsőbb leányiskola is. A város már évek óta sürgeti felállítását: 1899-ben a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett feliratában külön hangsúlyozza — jellemzően az igazgatásnak a modern városfejlődéssel együtt járó problémaérzékenységére is —, hogy „a nő sokszor van arra utalva, hogy tudásával biztosítsa fennállását". Ezért az állami és az orsolyák által fenntartott két le ányp olgári fölé egy felső leányiskola szervezését kérik. Hosszú huzavona után végül 1907-ben a minisztérium vállalja az intézetnek és internátusának fenntartását, ha a város ingyen telket ad hozzá. 1908. szeptember 1-én így egyelőre három rendes és 2 óraadó tanárral ez az iskola is megnyílik, ekkor még csak bérházban ugyan, de már 6 A kereskedelmi szakoktatás kezdeteire és kibontakozására a Győri Kereskedelmi és Iparkamara jelentései (Kam. jel.) adnak értékes adatokat: 1893:198., 1894:154., 1902:44. 1., — a tanulókra váró pénzintézeti alkalmazásokra 1903:44. 1.; MVStÉ 137. sz. t. Az iskola új épülete még a világháború alatti fejlesztési tervekben is bennmarad: HÉ 1916:1. sz. 7 A Vagongyár igénye állami szakiskolára: HÉ 1896:5. sz., az iskola fejlődésére Kam. jel. 1901:31., 1903:4., 1904:46.1.; MVStÉ 137. sz. t. 368
