Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

Hőgye I.: Katona Dénes levelei Xántus Jánoshoz

KATONA DÉNES LEVELEI XÄNTUS JÁNOSHOZ Katona Dénes (1782—1874) tanár, kertész és növénynemesítő 1834-től Sátoralja­újhelyen a piaristák rendházában élt nyugdíjban. Korábban az itteni piaristák gimnáziumában tanított, tanárkodása idején is, de mint nyugdíjas minden idejét kertészkedéssel töltve, az akklimatizáló növénynemesítéssel foglalkozott. Az ame­rikai indigóval, szőlővel, cukornáddal, gyapottal, ö tenyésztette ki a magyar ananászdinnyét. Cikkeit, tanulmányait a korabeli szaklapok, a Magyar Kertész, a Falusi Gazda közölte. Több munkája könyvalakban is megjelent és több kia­dást is megért, ezek ma is a növénynemesítők hasznos olvasmányai. Mint kiváló növénynemesítő, tudós, a tudományos és gyakorlati munkában is igényes ember, figyelemmel kísérte a szakirodalmat. Állandóan azon töpren­gett, hogy milyen hasznos növényt lehetne klímánkhoz szoktatni. így került a kezébe az 1858-ban kiadott „Xántus János levelei Éjszakamerikából", melyek­ben azt kutatta, hol találhatna olyan növényre, amely hasznos és Magyarorszá­gon nemesíthető, termeszthető lenne. Az Amerikában 1858—1859-ben megjelent Xántus-műveket nem ismerte. Ismerte és nagyon sok hasznos tapasztalatot szer­zett azonban a Pesten 1860-ban megjelent „Utazás Kalifornia déli részeiben" című Xántus-művet. Erre többször hivatkozik tudományos műveiben is. Különö­sen a hideget kiálló akklimatizáló növénynemesítéseihez bizonyítékul hozza fel Xántus adatait, érveit, amelyről így írt: „ . .. Hasonló adatokat olvasok Xantus János utazónk éjszak amerikai leveleiben, Arkansas folyam tájáról, hol e miénk­nél sokkal erőssebb telek daczára gyapotfák számos fajai vadon teremnek . . . más fák magasztos sudár termettel pompáznak .. " l Xántus amerikai tudományos munkásságát széles körben ismerték és becsül­ték Magyarországon, különösen az olyan tudósok, mint amilyen Katona Dénes is volt. Ezért, amikor a politikai viszonyok megengedték, hogy 1861 decemberében Xántus hazatérjen Magyarországra, mindenki várta, tudósok, tömegek egyaránt. Itthon is megbecsülték, több tudós társaság tagjává választotta, és a Nemzeti Múzeum megbízta gyűjteményének rendezésével. Katona erről is tudott, ide címezte első megmaradt, hozzá írt levelét, melyben segítségét kérte az amerikai utazásban említett hasznos növények, vagy azok magvainak megszerzésében. A magvakat ugyan New York leghíresebb magkereskedőjétől is megrendelte, de gondolván az eredménytelenségre, Xántus amerikai ismeretségét ismerve kéri a segítséget. Nem tudta még, hogy Xántus hamarosan ismét visszatér Amerikába. Ezt az első levelet nagyon sok követte még. A következőkben közzétett 1 Katona D., Növény Honosítás 3. kiadás Pest 1864. az idézet a 30. o. 327

Next

/
Oldalképek
Tartalom