Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

Tompka P.: Adatok a Kisalföld avar kori népességének temetkezési szokásaihoz (Kés a sírban)

37. Férfi. A kés a jobb medenceszárnynál, az alkaron kívül került elő, a töredék H. : 17 cm. A bronzcsat balról jobbra néz, előtte lyukvédők. Az övhöz tartozik öt csukló nélküli griffes veret, vaslemezből készült bújtató, kisszíjvég. További leletek: kovakövek, pálca alakú vastöredék, edény. 38. A morfológiai vizsgálat szerint inf. 2., Lengyel I. szerint férfi. A vaskés helyzete: jobb alkarnál, medencén kívül. H. : 10 cm (töredékes), 13 cm-esként rekonstruálható. Préselt indadíszes szíjvége a bal ces.-on kívül volt. Az övhöz kerek préselt lemezveretek tartoznak (a sírrajzon három, a múzeumban csak egy). Leletek: nyílcsúcs, csiholó, vaskarikák, vascsat, edény, állatcsontok (nagy szárnyas csontjai és marhacsont). A múzeumban orsókarikát és üveggyöngyös fülbevalót leltároztak ide, ezek a sírrajzon nem szerepelnek, biztosan nem tartoznak ehhez a sírhoz. 43. Juvenilis (?). A csontvázlap szerint a váz fölött 10 cm-rel (a mellkas magasságában) vaskésszerű töredék került elő, nincs meg. 48. Férfi. A 14,9 cm hosszú ép kés a jobb medencén kívül került elő. Leletek: vascsat, kovaszilánkok. 53. Férfi. Bolygatott váz, a kés az elmozdított jobb ces. helye mellett in situ feküdt. H.: (töredék; a továbbiakban: tör.) 16,5 cm. Mellékletek: két római kori érem (nincsenek meg), vaskarika, vascsat, edény, szárnyas csontjai. 64. Nő. Vaskés töredéke a bal könyökön belül, H. : 5,1 cm, rekonstruálhatatlan. Leletek: fülbevaló, gyöngyök, zárt bronzkarika, vasláncocska szemei, vaskarika rározsdásodott gyöngyökkel, orsógomb, vascsat, agyagedény. 65. Férfi. Kése a bal ces., illetve a térd mellett. A töredék H. : 4,4 cm, rekonstruálhatatlan. A sír hiányosan megfigyelt, valószínűleg bolygatott (idegen fogsortöredék került elő a combcsontok között). Egyetlen pajzs alakú, öntött indás veret feküdt a bal könyök magasságában, kívül, valamint bronzlenyomatokat figyeltek meg a medencén. A bal medenceszárnynál hosszúkás nyílhegyszerű tárgy volt. A csontvázlapon jelzett agyagedény nincs meg. 66. Férfi (?). A bal ces. mellett vaskés, tör. H.: 14 cm, eredetileg 17 cm-es lehetett. Vascsat volt a mellkas bal oldalán, préselt bronzlemez-nyomok a bal alkarnál. További leletek: két agyagedény, állatcsontok. 72. Férfi. Jobb ces. mellett vaskés. Töredékes. H. : 13,3 cm, mintegy 17 cm-es lehetett. Leletek: két vascsat, vaskarika, agyagedény, állatcsontok (a váznál magasabb szinten is). 73. Inf. 2. A medence alsó szélénél és a bal comb fején keresztben vaskés (nincs vö. Kovrig L, Adatok az avar megszállás kérdéséhez, Arch. Ért. 82 (1955), 30—44. A veretek a szentendrei lelet horizontjához kapcsolódnak: Kovrig I., i. m., Arch. Hung. XL (1963), 106., László Gy., i. m. Arch. Hung. XXXIV (1955), 265—268. A temető használatának viszonylag korai megindulását stratigráfiai megfigyelésen kívül (44—47. sírok komplexuma) a szórványként előkerült, magántulajdonban levő, de László Gyula által lerajzolt, gúla alakú függő is bizonyítja. Párhuzamaihoz: Kovrig I., i. m., 109. Területileg legközelebbi analógiája Rábapordányból került elő, szintén nagy temetőből, a Gyürhegytől alig pár km-re: Fettich N., Győr a népvándorlás korában, Győr, 1943, 6. Ugyaninnen egyenes egyélű vaskard is ismert. Érdekes, hogy a fülbevaló és a veretek is pontuszi kapcsolatokról árulkodnak, megvizsgálandó még, hogy a szórványos kisalföldi kora avar kori nyomok nem hozhatók-e kapcsolatba a kutrigurokkal, akiknek lakóhelyéről Fehér Géza nagyon hihetően állította, hogy a nyugati országrészben kellett lennie. így egészen korai időkre visszavezethető lenne a terület hagyományos külön státusa (a tudun területe, ill. a Nagy Károly-féle „refugium"). Nem lehet-e kapcsolat két olyan jelentős politikai esemény között, mint a kutrigur lázadás és leverése, valamint a Samo-féle államalakulat létrejötte (amellyel a kutatók egy része a Kisalföld VII. sz.-i avar leletnélküliségét magyarázza) ? 28 A temető szerkezetéből további időrendi következtetés — a 10 %-os feltártság és a szelvényeknek a temető kiterjedése megállapítását célzó speciális kijelölése miatt — alig lehetséges. A sírok különböző sűrűségéből, a megfigyelt egymásratemetésekből és a korhatározónak elismert leletek elterjedéséből úgy tűnik, hogy a temető központi területét az egész későavar kor folyamán, többször felhasználták. Sajnos, a talajviszonyok megnehezítették még a sírgödrök különválasztását is, így a kétségtelen egymásra temetések értéke, sorrendjük megállapításának biztonsága is csökkent. 3 Arrabona 33