Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

Darkó J.: Adalékok Rábapatona X–XIII. századi történetéhez

egyik alapvető, sajátos, gazdasági rendjét tükröző jegye a téli — nyári szállás volt, úgy a személynévvel való helynévadás pedig ugyanannak a „nomád" társadalomnak egy másik sajátosságára utal.

11 Rábapatona és Lovászpatona esetében a közel azonos időpontú okleveles említések megegyező névalakot mutatnak.

12 így véljük azt, hogy a két falu esetében a Patona elnevezés közös eredetre megy vissza, továbbá, hogy amit a névvel kapcsolatban Lovászpatonáról megállapítottak, az vonatkozik Rábapatonára is. Már pedig arról azt írják, hogy „az ismeretlen eredetű Patona személynévből magyar helynévadási móddal alakult ki".

13 Nincs okunk ezt Rábapatonára vonatkozóan nem elfogadnunk, mégpedig azért sem, mert a történetileg rekonstruálható helynévadók magyarok voltak. így a helynévadás módja X—

XI. századi megtelepedésre utal, amikor pedig a téli — nyári szállások még élő településformák voltak. A két község ma kb. 30 km távolságra van egymástól, ha a Rábán Rábapatonáról felmegyünk Árpásig, ahol az Árpád-korban rév volt a Rábán,

14 onnan a Kánya patak mentén érjük el Lovászpatonát. Amennyiben a jelen esetben egykori téli—nyári szállásról van szó, akkor Rábapatona helyén lehetett a téli szállás,

15 fent pedig a Bakony aljában, a mai Veszprém megyében Lovászpatona helyén feküdt a nyári szállás. Azonban a két település közötti településtörténeti kapcsolat a falukettőződés eredményeként is felfogható, amikor a mai Lovászpatona vidékére települt ki a Patona település.

16 A Lovász név ebben az esetben azt mutatja, hogy a települést királyi lovászok lakták. Heckenast G. ezt az esetet azon XIV. századi szórványos adatok közé sorolja, melyek „a szolgálórendszer helyenkénti reproductiojára mutatnak a királyi kondicionáriusok rétegében". Ezek szerint a korábbi Patona község lakóinak XIV. századi helyzetére utal a Lovászpatona név.

17 Tehát Rábapatona és Lovászpatona községek közötti településtörténeti kapcsolatot — nézetünk szerint — vagy az új településrend kialakulásának időszakában, vagy a falukettőződés folyamatában kell keresni. Mindkét eshetőség arra utal, hogy a XIV. századi első okleveles említéseknél jóval korábbi településekről van szó. 2. A falu XI—

XIII. századi történetével kapcsolatba hozható besenyő kérdés A nyugat-magyarországi besenyőkre utaló okleveles, helyhez köthető, az elbeszélő forrásoknál valamivel többet mondó adatok a XIII. század első feléből származnak, amikor a királyi hatalomért vívott harcban, a belső viszályokban 11 Pauler Gyula, A magyar nemzet története Szent Istvánig Bp. 1900. „A baskírok a falukat mindig akkori öregjükről, nagyjukról nevezik, írja a múlt század végén Georgi, Russland" Bern, 1795. I. 171. 1. 12 Ld. a 7. jegyzetet. 13 IIa B.—Kovacsics J., Veszprém megye helytörténeti lexikona Bp. 1964. 247. 14 PRT 8. t. 468. 15 A község ma a Rába bal partján fekszik, azonban a községtől Ny-ra, a vasútállomás felől érkezve ma is látható az egykori Rába-meder. Érdekes módon Lipszky térképe a községet a folyó bal oldalán tünteti fel. 16 Erre a lehetőségre Módy György hívta fel a figyelmet, szíves tanácsáért ez úton mondok hálás köszönetet. 17 Heckenast G., Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban Bp. 1970. 86. Ahol a következőket olvashatjuk: „Szórványos XIV. századi adatok a szolgálórendszer helyenkénti reprodukciójára mutatnak a királyi kondicionáriusok rétegében, így emlegetik 1340-ben Pápától keletre a „vulgariter thimar"-nak nevezett királyi kondicionáriusokat Timárdém faluban, amelyet azonban előbb s utóbb is egyszerűen csak Démnek hívtak. Hasonló jellegű lehetett a szomszédos Lovászpatona, korábban Patona lakóinak helyzete is." Lovászpatonára vonatkozóan ld. még uo. Csánki D., 3. t. 214., Hazai Okmánytár Szerk. : Nagy Imre stb. 3. t. 188. 258