Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)
Darkó J.: Adalékok Rábapatona X–XIII. századi történetéhez
vagy törökből magyarázzák. 7 Bármelyik magyarázatot is választjuk, egyik sem vezet a megtelepedésre, a kialakulásra utaló konkrét adatra. A megtelepedésre elsősorban a névadás módja utal, vagyis még ha pontos etimológiai magyarázattal rendelkezünk is, abból sem következtethetünk minden esetben a helynévadás módjára. A helynévadással kapcsolatban leglényegesebb azt megjegyezni, hogy „ . .. a helynév nem is az illető helység lakóitól, hanem a szomszédságtól kapja a nevét". 8 A szomszédság pedig a megtelepedés időszakában, a X— XI. században magyar volt. 9 Feltehetően személynévvel való helynévadásnak vagyunk tanúi ebben az esetben, ami a helynévadási módon kívül a kor társadalmi viszonyára is enged következtetni. Ugyanis a XI— XII. században nálunk még nem a földet becsülték meg, hanem a rajta élő embert, miként azt Tagányi K. meggyőzően kimutatta. Minden egyes ember helyét a személyes szolgálati kötelékek határozták meg. Erre utal a telepítési helynek a személy utáni elnevezése is. 10 Vagyis ezt úgy értelmezhetjük, hogy a helynévadás eme módjában a kor társadalmának alapvető sajátosságaival összefüggő szokás is tükröződik, melynek a későbbiekben kézzel fogható jogi vetülete van. Társadalomtörténeti szempontból is éppen ezért lehet a helynévadásnak ezt a módját a megtelepedés időszakára tenni. Ahogyan a megtelepedő „nomád" társadalom. 7 Szlávból magyarázza Stanislav, Jan. Slovensky juh v Strodoveku (Les régions slovaques méridionelles au moyen âge) Turciasky sv. Martin, 1943. 2. t. 396., ahol a számba vehető helynevek felsorolását adja: Veszprém megyében Pothon 1434, 1446 (M. T. Tár 1909. 247.), 1464, Pathon 1467 poss. Pathonhabitatoribus destituta 1470, poss. Kismyske al. nom. Pothon 1402. (Csánki D., Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában Bp. 1890., — továbbiakban Csánki D. — 3 t., 242, 248), valamint Pathona 1353, Louazpathona 1378, 1378, Louazpathona, Pathona, Pathonya 1435 atd., Lowazpathania 1450 (Csánki D., 3. t., 214.), Győr megyében Rábapatona, Pathona 1368/XVI., 1480 (Csánki D., 3. t. 554.) Tolna megyében Pathun 1343 (Csánki D., 3. t. 446.) — 1. t. 323. a mai Dunajska Streda (Dunaszerdahely) Pothon atd. 1250. a magyarázatokat ld. 1. t. 244, 266, 323. — Moór E., Westungarn im Mittelalter im Spiegel der Ortsnamen Szeged, 1936. 44, 45., ahol a keletsopronmegyei Potyond és az elpusztult nyugat Sopron megyei Putyim vagy Putyina helyneveket a szláv *Put'in-ból származtatja, amely viszont a Put, Pot személynévből alakult volna ki. Ezt azonban Kniezsa István nem tartja valószínűnek kelet Sopron megye esetében, ahol a magyarság a X— XI. század határán már kimutatható. A névmagyarázatot ötletnek tekinti. Ld. Kniezsa L, Magyarország népei a XI. században Szt. István Emlékkönyv Bp. 1938. 2. t. 397. és uo. a térképet. — Törökből magyarázza Pais Dezső, A veszprémvölgyi apácák görög oklevele mint nyelvi emlék MNYTk 50., Bp. 1939. 35., ahol a török eredetű nevet viselő Kajár (Csánki D., 3. t. 555.) határleírásában, az 1086-ra keltezett bakonybéli összeírásban találjuk „agrum Patu" mégpedig „rus Bessenorum" vagyis besenyők közelében (A pannonhalmi Szent Benedek-rend története szerk.: Erdélyi László 1908. 8. t. 267—8. — továbbiakban: PRT.) Uo. megjegyzi: nem híve annak, hogy minden Pot vagy Pat személy és helynevünket a törökből fejtsük meg. Azt hiszi számolnunk kell azzal a lehetőséggel is, hogy a nevek egy része az európai nyelvekből származik, mégpedig elsősorban a németből (osztrák-bajorból), esetleg — ami azonban kevésbé valószínű — a szlávból. 8 Kniezsa L, A nyugatmagyarországi besenyők kérdéséhez Domanovszki Emlékkönyv 1937. 336. (továbbiakban: Kniezsa L, 1937.) 9 Kniezsa I., Magyarország népei a XI. században Szt. István Emlékkönyv Bp. 1938. 2. t. 397—9. vö. még a térképpel. 10 Bónis Gy., Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban Kolozsvár é. n. — 1947 (továbbiakban: Bónis, Hűbériség) 91—2. ld. még Tagányi K., A földközösség történetéről Magyarországon Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1894. 236. és új kiad. Molnár Erik 1949. — továbbá: Kiring M., Középkori jobbágyságunk szabad költözéséről. Századok 1935. 393, 395. — A helynévadásról: Melich J., A honfoglaláskori Magyarország Bp. 1925. 366—7. Kniezsa I., 1937. 336., U. ö., Keletmagyarország helynevei Magyarok és Románok Szerk.: Deér József — Gáldi László 1943. 1. t. 126. 17 Arrabona 257
