Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)
T. Szőnyi E.: Észak-Itáliából importált császárkori agyagcsészék a győri Xántus János Múzeumban
6. ábra rünk (11. és 12.) két azonos formájú edényt, az egyiket barbotin, a másikat fogaskarcolás díszíti. Az, hogy ezek az edények forma és díszítés szempontjából ennyire egységesek mind Győrben, mind — látni fogjuk — egész Pannoniában, feltételezhetővé teszi, hogy azonos műhely hagyomány alapján terjedtek el, és készítési idejük viszonylag zárt időhatárok közé szorítható. Győri edényeinket a Széchenyi téri töredék és a Traianus-éremmel datált homokgödri példányok (1., 2.) kivételével darabonként datálni nem tudjuk, itt legfeljebb a temetők egészének keltezése szolgálhat támpontul. A homokgödri temetőt az érmék gyakoribb előfordulása alapján az I. sz. végén, még inkább a II. sz. első felében használhatták, bár elvétve későbbi pénzek is előfordulnak csontvázas sírok mellékleteiként. A Kálvária-dombi temetőbe az I. sz. utolsó évtizedeitől kezdve temetkezhettek (Titus és Domitianus korától kezdve, bár korábbi érmek is előfordulnak, de egyértelműen másodlagos felhasználásban) 20 . Ezt a temetőt is használták a III. és a IV. sz.-ban is. A győr-nádorvárosi sírokat Bíró E. a II. sz. első felére datálja 21 . A győri anyagot alapul véve az I. sz. második felére biztonsággal keltezhető sírjaink és így edényeink sincsenek. A keltezhető anyag legkorábban a századfordulóra, még inkább a II. sz. első felére utal. Edényeink pannóniai párhuzamait tekintve hasonló eredményre jutunk. 1. Bb típus. Ez a forma nagyon gyakori a brigetiói anyagban. Előfordul barbotinlevélsorral 22 és a győrivel megegyező fogaskarcolt sávval 23 díszítve. 20 Gabler D., Győr a rómaiak korában, Győr — várostörténeti tanulmányok, Győr, 1971, 36. 21 Bíró E., i. m. 247. Bíró feltételezi, hogy a nádorvárosi sírok nem Arrabonához, hanem esetleg egy másik településhez tartoznának. A távolságra hivatkozik, mivel ezek a sírok Arrabona központjától légvonalban kb. 2 km-re vannak. Ez a távolság azonban nem is tűnik túlságosan nagynak, tekintve, hogy a temetők az utak vonalát követték. A szombathelyi Hámán Kató úti, vagy Rumi úti temetők közel ilyen távol vannak Savaria városközpontjától. A győri Kálvária úti temető szélső sírjai sincsenek közelebb a központhoz. A Zrínyi utcai kórházépületek alatt is talált sírokat Börzsönyi (ezekről közelebbit nem tudunk), amelyek esetleg Bíró E. által feltárt temetőnek a városhoz közelebb eső sírjai lehetnek. 22 MNM ltsz. 24.1895.15., Tata, Kuny Domonkos Múzeum (KDM) K—194—a, KDM K—589—c, KDM K—484—a. 23 MNM 2.1936.15., KDM K—507—b.
