Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)
D. Askercz É.: A soproni Liszt Ferenc Múzeum grafikai gyűjteményének története
A XIX. sz. második felétől a soproni művészek gyakran örökítettek meg városrészleteket, a legkülönfélébb grafikai eljárásokkal. E nagyon elterjedt és széles körben ismert lapok gyakori témája a Fő tér (ma Beloiannis tér), a Tűztorony, a Kolostor utca, az Ikva part stb. Legfontosabb alkotók: id. Storno Ferenc, ifj. Storno Ferenc, Storno Kálmán, Sterbenz Károly, Mende Gusztáv. A hasonló tárgyú akvarellek közül megemlítjük Kelety Gusztáv ak varellj ét, amely a Fő teret ábrázolja. 6 (145 x 200 mm), valamint azt a több darabból álló sorozatot, amelyet Steinacker Károly (1800?—1873) alkotott. Steinacker Károly, a soproni rajziskola tanára megörökítette azokat a városrészleteket, amelyeket a XIX. sz. 2. felében bontottak el. Laza, a hangulati elemeket témában és megformálásban is előtérbe helyező akverelljei inkább városképi, mint művészi szempontból érdekesek, hiszen alig lépik túl azt az aprólékos pontosságra törekvő, de kicsit iskolás XIX. századi ábrázolásmódot, amely a közepes tehetségek sajátja volt. Ilyen témájú alkotásai: 1. Steinacker: Első bástyabontás 1848., akvarell. 120x153 mm. Jobbra fent: 1848. (1. ábra.) 2. Steinacker: A Pejachevich köz létesítése. Akvarell: 147 x 190 mm, jobbra lent: 12 fbr. 858. 3. Steinacker: A soproni úgynevezett Brückel torony a belváros felől. 1845., akvarell 150 x 220 mm. Jobbra lent den 9. July 854. 4. Steinacker: A soproni úgynevezett Brückel torony a mai Széchenyi tér felől 1852. 150 x 200 mm, akvarell. Jobbra lent: 852. (2. ábra.) 5. Steinacker: A Balfi úti úgynevezett Rastkreuz 1850., akvarell 135x191 mm. Jobbra lent: 18. okt. 850. 6. Steinacker: Kurucdombi szélmalom. Akvarell, 140x205 mm. Jelzés nélkül. 7. Steinacker: Soproni Ikva menti részlet 1856. Akvarell 152x132 mm. Jobbra fent: 18 july 896. 8. Steinacker: Ikva-részlet a Festetich-major felől. Akvarell. 150x195 mm. Jobbra lent 850. Fáradhatatlanul festegette a környék érdekes részleteit is, a Fertőpartot, Fertőbozt, Rákost ; a táj mellett olykor egy-egy parasztudvart is. A Sopron megyei helységek ábrázolásai rendkívül sokrétűek. Találunk XVIII. sz.-i rézmetszetet éppúgy, mint XIX. sz.-i litográfiát, vagy XX. sz.-i rajzot. Ezek közlésétől azonban eltekintünk. Viszonylag nagy számuk miatt említésre méltóak a Kismartont ábrázoló grafikai lapok, többek között Houfnagel: „Kismartoni tájkép"-e, Matthias Greischer: „Kismarton"-a, valamint az Esterházy kastélyt ábrázoló lapok. Közölte ezeket Csatkai — Frey Eisenstadt und Rust c. topográfiájában. 7 A környék helységeit ábrázoló alkotások között őrizzük azt a XVII. sz.-i sorozatot, melyet Matthias Greischer alkotott az Esterházyak számára, s amelyet 1948-ban kaptunk. A sorozat nálunk levő darabjai a környező és az Esterházy uradalomhoz tartozó helyek ábrázolásai. Ezeket a lapokat a Történeti Képcsar6 Közölve: Hiller I., Egy érdekes soproni kép történelmi vonatkozásai c. cikkében, SSz. 1967. 1. sz. 48—49 1. 7 Die Denkmale des Politischen Bezirkes Eisenstadt und der freien Städte Eisenstadt und Rust Wien 1932. 3—6 1. 160
