Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

Kozák K.Levárdy F.Sedlmayer J.: A győri székesegyház Szentháromság (Héderváry-) kápolnája

biztosítani, hogy időről időre az adományozás idején megjelölt módon emlékezzenek meg róluk.

77 E kápolnatípus előzményeit és rokon megnyilvánulásait a királyi és főúri kápolnákban

78 kereshetjük, valamint a székesegyházak és kisebb plébániatemplomok mellé épített magánalapítású, kisebb, szerényebb igényű — legalábbis külső megjelenésükben — kápolnákban és sekrestyekápolnákban.

79 Ezen utóbbi csoport szervesen kapcsolódik a nagyobb templom tömegéhez [Garay- (Buda), Lászay- (Gyulafehérvár) kápolna stb.].

80 A funkció szempontjából lényegében azonos kápolnatípusnak külső megjelenés szempontjából felső fokát képezik azok a gótikus kápolnák, amelyek a székesegyházak közvetlen közelében, de attól teljesen függetlenül épültek (Kálmáncsehi kápolna, Székesfehérvár stb.).

81 A győri és a vele egy csoportba sorolt pozsonyi, csütörtökhelyi és szepeshelyi kápolnák az említett két szélső megoldás között helyezkednek el, egyesítve magukban mindkettőnek előnyeit: monumentalitásra törekvő külső megjelenésükkel a „különállást", a nagyobb tömeghez való csatlakozással, a terek „egybenyitásával" pedig az együvé tartozást. Az építtető saját emlékezetének megörökítésére ily módon történő törekvését, értékes építészeti megfogalmazását látjuk a győri Szentháromság- (Héderváry-) kápolnában. Értékét számunkra nagymértékben növeli annak ténye, hogy hazánkban egyetlen ilyen megoldásnak számít. Kozák Károly—Levárdy Ferenc—Sedlmayr János TI Détshy M., Az egri várszékesegyház építéstörténetének okleveles adatai. Művt. Ért. 1964, 1. sz. 1—19. (Az egri középkori székesegyházhoz több kápolnát építettek a középkor folyamán, s még több oltáralapítványt említenek az oklevelek. Ezek mögött ugyancsak az alapítók emlékezetének megőrzésére való törekvés található.) 78 A királyi kápolnákat és főúri várkápolnákat e helyen nem mint jogi intézményt, okleveleket kibocsátó stb. helyeket említjük, hanem csak az építtető azon törekvésének példáját, hogy az nevének öregbítésére és igényeinek kiszolgálására, nem egy esetben végső nyugvóhelyének kialakítására szolgáljon. Legkorábbi és legszebb példái közé tartozik a párizsi St. Chapelle a királyi palota mellett, és egy másik, ma külvárosnak számító kerületben álló egykori királyi várban (Vincennes). 79 Kozák K., A román kori egyenes szentélyzáródás hazai kialakulásáról. Magyar Műemlékvédelem. 1961—62. Budapest, 1966. 111—133. 80 Csemegi J. W., A budavári főtemplom. K. A. K. 1955. — Entz G., A gyulafehérvári székesegyház. Budapest, 1958. 81 Gerevich L., i. m. — Fitz J., Székesfehérvár. Budapest, 1957. * A tanulmányban közölt fényképeket Dobos L. és Király Gy. készítette. 149