Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

Kozák K.Levárdy F.Sedlmayer J.: A győri székesegyház Szentháromság (Héderváry-) kápolnája

XVIII. vagy a XIX. században kerülhetett sor. Legutolsó lejáratát a jelenlegi karzat előtti részen tártuk fel. A lejárati nyílást egy megfordított helyzetben levő és keresztirányba visszahelyezett vörös márvány fedlap, s a feltehetően ahhoz tartozó keretkövek zárták le. A kriptának e legkésőbb használt fedkövét és az azt keretező köveket az 1938-ban készített műkő lapos padló lerakása idején mozdíthatták el eredeti helyükből. A kripta nyugati, legkésőbb épített részébe öt lépcső vezet. Az utolsó lépcsőfok alatt kb. 1 m mélységben találjuk e rész jelenlegi szintjét.

49 A téglával boltozott, 2,5 m hosszú kriptarészt egy magasan levő, szűk átjárónyílás köti össze a szentély előtti, első kriptabővítménnyel, amelynek hossza ugyancsak 2,5—3 m lehet. Ennek a kriptarésznek lejárata a szűk átjárónyílás helyén lehetett. Talán ehhez a lejárathoz tartozhattak azok a K—Ny-i irányba rakott téglák, amelyeket e kriptarész boltozata felett, a diadalív közelében tártunk fel. E részen találtunk téglából rakott lépcsőmaradványt is, amely a szentély magasabb és a hajó alacsonyabb szintje között helyezkedett el. A szentély egy lépcsővel volt magasabb a hajónál (4. ábra). Itt találtunk egy kis méretű mérműtöredéket, amely azonban nem tartozhatott a jelenlegi, nagyobb méretű gótikus ablakokhoz. Egy másik, ugyancsak kis méretű gótikus kőtöredéket ennek közelében, a diadalív mögötti szentélyrészen — D-i rész — tártunk fel. Ez egy fiáiéhoz tartozhatott, feltehetően felső részéhez, amelyet keresztrózsaként díszíthetett (9—10. ábra).

50 Mindkét kőtöredék laza törmelékrétegből került elő. A jelenleg álló diadalív alatt egy korábbi, kissé keletebbre eső diadalív maradványai kerültek elő. A szentély szögleteiben feltártuk az egykori faloszlopok vagy fiálék félkörívben lekerekített lábazatait, talprészeit (4. ábra). A maradványokon mutatkozó, padlót jelző lenyomatok és a szentély alatti kripta boltozata feletti, fal közelében levő téglák megközelítő pontossággal kijelölték a középkori padlószintet. A kripta téglaboltozata felett megfigyelhető volt a középkori oltár habarcslenyomata. Az oltár alapozása kb. 1 m X 1 m volt, s a szentély közepén állott. Megfigyelhettük az ülőfülkék alsó részének átfaragását is. A déli mellékhajóban ásott kutatóárkok A székesegyház déli mellékhajójában a Szentháromság- (Héderváry-) kápolna fala mellett ástunk két kutatóárkot. Mindkét árokban előkerült egy-egy 35—40 cm széles alapozás, amely minden bizonnyal egy faltestet képez a fal másik oldalán, a kápolnában feltárt 1 m széles alapozással. Erre kőanyaga, s a felszínhez mért hasonló mélysége is utal. A kápolna bejárata előtti árokban az alapozás mellett egy 22 X 22 cm-es téglákból rakott padló maradványa került elő, amely a székesegyháznak egy korábbi padlójához tartozhatott. 11. és 15. árok Ebben a két kutatóárokban előkerült maradványok nem kapcsolódnak közvetlenül a kápolnához, de az ezekből levonható következtetések is adatokat szolgáltatnak a kápolna építéstörténetéhez. A székesegyház ezen részeinek építése ugyanis közvetlenül megelőzte a kápolna építését, illetve a 15. árokban előkerült maradványok annak felépítése után készültek. 49 A kripták feltárására sem került még sor. 50 A mérműtöredék szélessége 12,5 cm. A fiáiétöredék magassága 8,5 cm. 114