Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Tomka P.: A Győr-Téglavető dűlői avar temető belső csoportjai
fel az északi lemezes sávban, valamint a déli, egymással szomszédos lemezes és griffes csoportban 82 (11. ábra). A mellboglár pár okát késői jellegzetességként tarthatjuk számon 83 : 20., 402., 423., 670., 764. sírok. A 139. sírnál Börzsönyi nem említette azokat a mellboglártöredékeket, amelyeket Fettich a leletekkel együtt talált a múzeumban 84 . Ide tartozásuk kétséges, de nem lehetetlen (bolygatott sírról van szó, amelyben három koponya is előkerült, két különböző fülbevalótípussal). A 427. sírban szögletes mellboglár egyik darabja feküdt a lábnál. Az északi, indás sáv jellemzői, az északi temetőrész Ny-i és középső lemezes csoportja közti előfordulása összefügghet az itteni egyéb „késői" jelenségekkel. A déli temetőrészben is késői jellegű helyeken kerültek elő (5. ábra). Csipesz csak a legészakibb sávban volt: 449., 635., 668. sír 85 (5. ábra). Tűtartó. Hasáb alakú, díszítetlen tűtartó volt a 24., 446., 727., 764. sírokban. Hengeres, díszítetlen tűtartót tartalmazott a 646. sír, esztergált díszítésűt a 361. sír. A 75. síré nincs meg, a leírás alapján hasáb alakú, szalagfonatos díszű lehetett. A győri temetőben mindenesetre késői jellegzetességnek számítanak 86 , előfordultak az északi indás sávban, a legdélibb temetőrészben, a déli lemezes sírcsoport bolygatott részén és az északi temetőrész DK-i szélén, a középső griffes csoport határán (5. ábra). Kumisztömlő cs,ont szopóká]a került elő az 559., 570., 596. sírokból. Párhuzamaik alapján a „korai" jelenségek közé tartoznak 87 . Talán ide sorolható a 208. sír szalagfonattal díszített csonthüvelye, ez azonban a rajz és a kis töredék alapján nem állapítható meg biztonsággal (5. ábra). A temetőből előkerült többnyire egészen egyszerű karperecek nem keltezőértékűek (a 402. sír lemezkarperece kivételével, ami önmagában is késői jellegű 88 , ráadásul mellboglárpárral és ovális fülbevalóval együtt került elő). Viseletük nem jellemző a „korai" temetőrészekben eltemetett nőkre. Leggyakrabban a temető É-i felében, a középső griffes csoport, az északi griffes csoport és a lemezesek középső és keleti csoportja tartalmazta azokat, néhány példány a legészakibb sávból, valamint a déli griffes és a mellette levő lemezes csoportból került ki. Karpereces sírok: 202., 203. (vasból), 210., 263. (vasból), 293., 402. (lemez), 413. (vas), 449., 635., 736., 750., 762., 763., 785. (vas), 807., 813., 827., 830., 844., 858., 861., 864., 872., 887. sír (12. ábra). Hasonló a gyűrűk helyzete és elterjedése is, különösen a több gyűrű viselésének divatja jellemző a sok karperecet is szolgáltató temetőrészre: 18., 108., 145., 82 A temetőből előkerült, más típusokat vagy csak egyes szemeket tartalmazó sírok: 292., 490., 498., 539., 572., 641., 648., 845., 870. sírok. Nagy gerezdéit gyöngyszem volt a 204., 262., 826. sírokban. 83 Kovrig I., i. m. 165—166., Z. Cilinská, i. m. 163. 84 Fettich N., i. m. 19. 85 Nem tartozott a jellemző leletek közé Alattyánban: Kovrig I., i. m. 160. Nem datáló értékűek Z. Cilinská szerint sem: i. m. 183. V. Hruby szerint a IX. sz.-iak keskenyebbek a korábbi típusoknál: V. Hruby, Staré Mësto — velkomoravské pohfebisté „Na valách", Mon. Arch. Ill (1955), 125. Győrben éppen az sorolja a „késői" jellegzetességek közé, hogy csak az egyébként legkésőbbi jellegű északi sávban fordultak elő. 86 Ovális fülbevalóval kerültek elő a 361., 446., 646. sírok tűtartói, a 764. sírban mellboglár volt, a 24. és 75. sírban pedig talán hajkarikákra utal a halántékon talált karika- és a patinanyom. 87 László Gy., Adatok az avarság néprajzához. Avar kori pásztorkészségek, Arch. Ért. (1940), 91—98., Kovrig L, i. m. 108., H. Böhme, i. m. 8. 88 Bőséges sorozatuk Pilismarót-Basaharcról ismert: N. Fettich, Das awarenzeitliche Gräberfeld von Pilismarót-Basaharc, Stud. Arch. Ill (1965), 16., 18., 27., 61. 6* 83
