Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Tomka P.: A Győr-Téglavető dűlői avar temető belső csoportjai
3. Indás csoport. A 258., 270., 315., 390., 421., 447., 538., 647., 652., 660., 678., 690., 694., 696. sírokat sorolhatjuk ide, meg kell azonban jegyezni, hogy a 258. gyermeksír nagyszíjvége tömör, a 270., 315., 390., 447., 647., 660. sírokból viszont nem került elő nagyszíjvég. összefüggő csoportban csak a temető legészakibb (László Gyula szerinti I.) sávjában figyelhetjük meg ezeket, a többiek közül csak az 538-ban volt kettőslemezű nagyszíjvég (a középső griffes sírcsoportban). A 270. és 258. sírok a déli temetőrész K-i felének griffes sírjai között feküdtek, a 315. sír pedig ugyanennek a temetőrésznek Ny-i felében, a lemezveretes csoporttól kissé É-ra került elő, nem messze az itteni kevés griffes sírtól (4. ábra). Az övveretes sírok térképezése László Gyuláéhoz hasonló eredményt mutat: a temető legészakibb sávjában helyezkednek el az indás sírok, e sáv K-i részében griffesek csatlakoznak hozzájuk, a II. sávban lemezes, fegyveres sírok, majd délebbre griffes sírok következnek. A temető D-i felében a fegyvereket nem tartalmazó, szegényebb, vegyes sáv után lemezes, fegyveres és griffes sírok egymás melletti tömbje következik (V. csoport), a VI. is vegyes, de nincsenek benne fegyveres sírok, a VII. szegényes, feltáratlan, néhány griffes sír jellemzi. A továbbiakban megvizsgáljuk a korhatározó leletek elterjedését. Kerámia. A 889 sírból kb. 125-ről tudjuk, hogy edényeket tartalmazott (a pontos számot a megfigyelés hiányossága miatt nem ismerjük). Fettich N. és Horváth T. tábláin 51 edény szerepel, ebből is csak 28 sírszáma ismert 65 . Az azonosítási nehézségek miatt csak a viszonylag jól ismert, és könnyen felismerhető típusok tanulságait használhattam fel. Korai jellegűek a szürke korongolt edények 66 : 140. sír (kulacs formájú edény), 292. sír (kiöntőcsöves edény), 341. sír (kiöntőcsöves), 345. sír (nagyobb szürke edény), 620. sír (nagy szürke korsó, nincs meg). Ezzel szemben késői jellegzetesség az ún. sárga kerámia 67 : 25., 121., 726., 776. sírok edényei, valamint három, eddig azonosítatlan edény, köztük egy karcsúbb és egy zömökebb füles edényke és egy nagy kiöntőcsöves, füles korsó (a 401., 417. és az utóbbi az 507. sírból) 68 (5. ábra). Fülbevalók. A győri temetőben legnagyobb számban előfordult tárgytípus, változatos formákkal és méretekkel. Egyértelműen különválaszthatók a legkorábbi és a legkésőbbi készítmények. Feltételezhetően kereskedelmi áruk 69 , ezért —• legalább is fellépésük — viszonylag megbízható időhatárok közé szorít65 Fettich N., i. m., Győr, 1943, XXXIX—XLI. t., Horváth T., i. m. Arch. Hung. XIX (1935), XLI—XLIII. t. Néhány további jellegzetes darabot sikerült a múzeumban azonosítani. 66 Horváth T., i. m. Arch. Hung. XIX (1935), 84—88., 90—95., Bona I., Abriss der Siedlungsgeschichte Ungarns im 5—7. Jahrhundert und die Awarensiedlung von Dunaújváros, AR XX (1968) 617. 67 D. Bialeková, Zlatá keramika z pohrebisk obdobia avarskej rise v Karpatskej kotline, S1A XV—1 (1967), 5—76, Garam É., A késő avar kori korongolt sárga kerámia, Arch. Ért. 96 (1969), 207—241. 68 A Garam É.-nál szereplő 29. (?) sírszám (i. m. 212.) téves. Börzsönyi az összes többi példányt megemlítette, ennél a sírnál nem szólt róla. Feltehetően az edény fenekén alig kivehető, lemosódott szám okozta a tévedést. A kerámiánál maradva: a kora avar korban kialakultnak tartott szögletes szájú edények két példánya is előkerült a temetőből: 86., ill. 110. sírok. Keltezésükről, párhuzamaikról: Bóna I., Az ürbőpusztai avar temető, Arch. Ért. 84 (1957), 161, újabban említve: Bóna I., i. m. AR XX (1968), 617., ua., Magyarország településtörténeti vázlata az V— VII. században és a dunaújvárosi avar telep, Rég. Dolg. 9 (1968), 31. 69 így értelmezte László Gy. is, i. m. Arch. Hung. XXXIV (1955), 68. 75
