Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Gabler D.: Kutatások Arrabona canabaejában
A Széchenyi tér D-i, Ny-i részén, valamint a bencés gimnázium sarka előtt homokkő alapfalak jelentkeztek. 8 Sajnos, ezek nem szisztematikus régészeti ásatás során kerültek elő, így róluk alap-, metszet- vagy szerkezeti rajz nem készült ; tulajdonképpen még irányukat sem ismerjük. Forrásaink elárulják, hogy a bencés gimnázium sarka előtt, az úttest közepe alatt freskós épületrészre bukkantak 9 , pontos helye és iránya azonban ismeretlen. E leletek és alapfalak a Megyeház utcában (ma Liszt Ferenc utca) előkerült anyaggal 10 állnak kapcsolatban. 3. Jobban értékelhető az az adat, melyet a Mányoki-ház (II. Rákóczi F. u. 2.) előtti — 1935-ben végzett — ásatás nyújt. A ház előtt 4 m mélyre ástak. 2 m mélyen homokkőlapok feküdtek egy 10 cm vastag kavics és oltatlanmész-réteg felett. A kőlapokat helyenként szabályosan faraghatták. A réteg alatt két koponya és római edényfül volt. 11 A leírásban említett kavicsréteg feletti homokkőlapok az 1968. évi ásatás 5. szelvényének jelenségeire emlékeztetnek. Nem lehetetlen, hogy itt ismét valamilyen épületalapozásra (?) gondolhatunk, mindenesetre az objektum római út szegélyét jelezte. 4. A tér É-i oldalán, a múzeum szomszédságában levő Zittritsch-ház alapjaiban római edénytöredékek 12 kerültek elő. Börzsönyi A. szerint a tér É-i oldalán több helyen találtak homokkő falat. 5. A Széchenyi téren a múzeumépület előtt 1904-ben került elő az I. sz.-i pávás sírkő 13 . 6. A Wiczay—Mayer-ház alapjában 2 római mécsest találtak (CAMPI bélyeggel). Kútásás során 2 m mélyen, „porhanyóbb fekete agyagban" 10 párkányos téglából alkotott „koporsó" került elő. A téglákon ARIANIS jelzés olvasható. A csontváz mellett csonttű, füles korsó 1 ' 1 , a sír felett terra sigillata volt 15 . A téglabélyeg, a téglákból összeállított sír, sőt a mellékletek is a IV. sz. második felére utalnak, amikor Arrabona canabae-jának épületei közé már betemetkezik a későrómai lakosság. A „porhanyóbb fekete agyag" réteg az 1968/69. évi ásatások során mindenütt jelentkezett a XIII. sz.-ra keltezhető térszint alatt, a felszíntől 130—200 cm mélyen; a feltárások eredményei tehát itt is összevethetők. 7. A Xántus János Múzeum udvarán Barkóczi L. 1954-ben végzett ásatást, melynek során 3 periódusú római út részletére bukkant. Nem tarthatjuk kizártnak, hogy az út éppen a Rákóczi u. 2. sz. ház előtti mai útszakasz irányában húzódhatott tovább 16 . 8. A Széchenyi téri W. C. alapozása során 1949—50-ben É—D-i irányú, opus spicatum technikával épített római fal részlete került elő. (Az ásatást Mithay S. és Sági K. vezette.) A leletmentés során számos római réteget vágtak át, míg a felső, mintegy 120—180 cm mélységben 21 csontvázas, V. sz.-i sír volt. 17 E sí8 Louas E., GySz 12 (1941) 174. 9 Uo. 10 Börzsönyi A., Arch. Ért. 24 (1904) 253; Ua., Arch. Ért. 28 (1907) 40—. 11 Lovas E., GySz 12 (1941) 177. Az említett — nyilván szétrombolt — sírok valószínűleg a Széchenyi téri W. C. alapozása során feltárt temetőhöz tartoztak. 12 Uo. 178. 13 Hampel J., Arch. Ért. 28 (1907) 295; Lovas E., GySz 1 (1930) 196; Nagy L., Arch. Ért. (1944—45) 127; Gabler D., Arrabona 10 (1968) 62. 14 Győri Közlöny 1870. jún. 23. [Méry E.] 15 Gabler D., Arrabona 9 (1967) 28. 16 A feltárás eredményeinek összefoglalását ld. Borbíró V.—Valló I., i. m. 127. A leletanyag a XJM-ban található. 17 Párducz M.: Ethnische Probleme der Hunnenzeit in Ungarn. Stud. Arch. I. (Bp., 1963) 25. 6
