Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Környei A.: Internacionalisták visszaemlékezései a soproni Liszt Ferenc Múzeum gyűjteményéből

Majthényi János visszaemlékezése 1 — Kellner Sándorral nem voltam sokáig kapcsolatban, mert ő 1918 őszén jött haza a párt igen fontos megbízatásával. 1918-ban találkoztam Kellner Sán­dorral Moszkvában. Itt hívták össze a nagy Orosz birodalom minden részéből a hadifoglyok képviseleteit, akik aztán felvilágosítást kaptak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő a felvilágosítás és az agitációs munkában. Én akkor Kazánból jöttem az ottani magyar hadifogoly-bizottság részéről, és április 13. és 17-e kö­zött tartott moszkvai értekezleten találkoztam Kellner Sándor elvtárssal. Nagy örömömre szolgált volna, hogyha itt most Sopronban valaki hozzátartozójával beszélhettem volna, mert azok a napok igen emlékezetesek számomra. Kellner Sándor volt a küldöttek mandátumvizsgáló bizottságának az elnöke, az értekez­let jegyzője pedig én voltam. 2 Akkor ismerkedtünk meg Kun Bélával, Szamuely Tiborral. Kellner Sándor Szaratovból jött, 3 és a vele való együttes munkánknak az eredménye az volt, azután, hogy az értekezlet simán folyt le, pár napig tar­tott. Persze nemcsak magyarok vettünk részt, hanem csehek, románok, néme­tek, mindenféle nemzetiségű hadifoglyok képviseletében ott voltak az osztrák hadifoglyok képviseletében, azt hiszem Thoman elvtárs, és hát a magyar hadi­foglyok képviseletében mi is, többek között. Ott ismerkedtem meg Vántus Ká­rollyal, akivel később azután együtt dolgoztam. Az értekezlet után azután ő visz­szautazott Szaratovba, 4 én pedig visszautaztam Kazánba. Az értekezleten irányí­tást kaptunk Kun Bélától arra, hogy mi a teendőnk, fontos volt a hadifoglyok­nak a fölvilágosítása, fontos volt, hogy lássa minden hadifogoly, hogy mi történt akkor Oroszországban, illetve ugye akkor már az októberi forradalom óta mi történt, lehet mondani, a kezdődő tanácshatalom első hónapjaiban. Akkor az agi­tációs munkánknak az eredménye az lett, hogy az intervenciós hadseregekkel szemben nagyon sok hadifogoly, majdnem százezerre menő létszámú hadifogoly csatlakozott a forradalomhoz, nemcsak elméletben, szavakban, hanem tettek­ben is, mert nagyon sokan, százezerszámra álltak be a vörös hadseregbe védel­mezni a szovjet hatalmat, a tanácshatalmat. 5 — Mi volt annak az értekezletnek a lényege, amelyen együtt voltam Kell­ner Sándorral? — Az volt, hogy mi lássuk elsősorban, hogy mi a teendőnk. Mi a teendőnk itthon. Nagyon határozottan álltunk ki abban az időben a szovjethatalom mel­lett, de viszont Lenin tanításai voltak tulajdonképpen azok, Leninnek a beszé­dei és azoknak a fejtegetése, elemzése volt a feladatunk akkor, amikor már visz­szamentünk, mindenki az állomáshelyére. Kellner Sándor visszament Szaratovba, én pedig Kazánba. Ö ott dolgozott tudomásom szerint, az ottani vörös hadseregbe 1 Majthényi János budapesti pedagógus (Bp., XI., Fadrusz u. 17/b) soproni üdü­lése alkalmával a Liszt Ferenc Múzeumban Kellner Sándor családja után érdeklő­dött, így került sor a beszélgetésre, felvételre a múzeumban 1969. júl. 13-án. L. sz. : LFM HM 15. 2 Erre 1.: R—s. (Rabinovits J.) : Proletárfoglyok kongresszusa. Forradalom (Omszk) 1918. máj. 1. — Rabinovits J.: A moszkvai hadifogoly-kongresszus (1918. IV. 14— IV. 18.) Sarló és Kalapács (1931.) 5. sz. 40—42. o. Ekkortájt Omszkban, Irkutszkban, Jekaterinburgban stb. is voltak területi hadi­fogoly-kongresszusok. 3 Kellner Sándor oroszországi tevékenységére 1. főleg: Szita Sz.: Kellner Sándor, az internacionalista csapatok egyik szervezője SSz (1970.) 98—110. o. — PtI Arch. Gá­bor Mózes visszaemlékezése. 4 Kellner. 476

Next

/
Oldalképek
Tartalom