Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Környei A.: Internacionalisták visszaemlékezései a soproni Liszt Ferenc Múzeum gyűjteményéből

—. Vissza Szamarkandra. Az ezredem ott volt. Aztán 920-ban riadó volt. Mi van, micsoda, nincs támadás ellenünk? Kérem szépen, egy Irgács nevezetű banda,

18 aki talán egy fehér bandától szakadt el, vagy megsemmisült, azok fosztogattak kint a hegyekben. Riadóztatták bennünket. Hát mi nem tudtuk megtalálni, mert mire mi 70 kilométert mentünk, azok továbbálltak. Ez volt az utolsó, mert utána december 6-án leszereltem, 13-án eljöttem. De nem jöttem egyszerre haza, még maradtam Szovjetunióban, mert megvallva az igazat, féltem. Attól a dologtól, amitől féltem, be is következett. Szóval önálló mester lettem, el kellettem jönni Sopronba segédnek, mert ha valahol vállalni akartam munkát, azt mondták, hiszen maga vöröskatona volt, már végem volt. (Kérdés: Egy dolgot még nem tisztáztunk. Amikor Kachánál volt, Kachától visszajött Bucharába. Amikor Buchara t elfoglalták, maga ezután került Szizrányba?) — Azután. Volt az az eset. A parancsnok csinált sorsjegyet, számozta, aki kihúzta, az ment. Én pedig megmondtam neki: továris Misecki vagy továris Bubrov, én jelentkezem. Nem kalandvágyból, mert a kalandvágyat nem lehet összehasonlítani, mikor az ember nem tudja, frontra megy-e, vagy nem tudom, hova. De az jót tett nekem a szervezetemre, az a hideg. Nem az a 40—50 fokos meleg. Hisz azért kaptam én mindig maláriát, hidegrázást.

19 (Kérdés: Akkor került aztán Szizrányba?) — Akkor kerültem. A cár el lett választva a gyerekeitől. A cár egy jekaterinburgi erdőbe volt internálva. Egy faház volt Jekaterinburgba. Ott volt a cár internálva. Volt neki egy kis fa villája, és többek között, láttam, hogy fát fűrészelt fűrészelőbakon. (Kérdés: Hogyan került maga Jekaterinburgba?) — Csehek ellen. Tizennyolc telén, mikor az egész ázsiai rész fölszámolódott. Akkor kérem szépen, Hodzsenben, illetve Taskentban volt a Joszepov.

20 Egy tábornok, az átállt a vörösekhez. Olyan egy időben, mikor nem is számítottunk, megszökött az egész zsákmánnyal meg pénzzel, mindennel megszökött. Kergettük, kerestük, átmentek Indiába. Kérdés: És akkor azután az egész ötödik ezred, vagy ötödik polk, ahol tetszett lenni, mind elmentek Jekaterinburgba?) — Nem, nem. Szóval, voltak kommandírozások. Nem tudtam, egy század, vagy amennyit kértek mondjuk onnan az ezredtől, már segítséget. Mert ezek a csehek nagyon erősek voltak ám. Kérem, volt az, hogy őnekik is a vonatjuk befutott arra az állomásra, Batrakiba Szibéria felől. Őnekik is a vonatjuk befutott, meg a mi vonatunk is befutott. Ki volt adva szigorúan, hogy senki ne merjen egyet lőni, mert ott egymást agyonlőttük volna. Egymás mellett álltak a vonataink, 70—80 kocsiból álló szerelvény. Szigorúan meg volt tiltva. Hadd vonuljanak ők el, menjenek. Sok magyar embert agyonlőttek. Űgyhogy Szamar18 Irgas, a turkesztáni feudális uralkodók fehér ellenforradalmának egyik rablóvezére 1919 elején. 19 A csehszlovák légió lázadásának megerősödésekor valóban kértek kisegítő egységeket a Keleti Frontra a Turkesztáni Köztársaságból 1918 telén. Egy ilyen egységgel mehetett az Ural vidékére (és Szizrányba) Kelemen. 20 Oszipov lázadása 1919. I. 19. L. : Internacionalisták II. k. 300—301. o., Bócz Károly visszaemlékezése, i. h. 472