Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Környei A.: Internacionalisták visszaemlékezései a soproni Liszt Ferenc Múzeum gyűjteményéből
hagyjátok." Ügy is volt, mikor odakerültünk a határhoz. Voltunk mink nyolcan és kaptunk enni és dohányt is kaptunk. Onnét akkor elvittek Győrbe. Ott várni kellett, mert nem tudtunk továbbmenni. És volt ott egy altiszt, egy huszárkáplár, és ő egészen röviden megmondta nekik: „Engedjenek bennünket haza, mink már itthon vagyunk, ott vannak az én szüleim és a család, és maguk nem akarnak elengedni." De hát azt is elvitték velünk Csótba. Ott kellett maradni valami tizenhat nap. Ott voltunk elkülönítve, mert betegségünk volt nekünk. (Kérdés: Miféle betegség?) (Nevet.) —• Politikai betegség. És akkor hazaengedtek. És amikor otthon voltam két nap, akkor jött a csendőr és a rendőr. És mondta az én anyámnak: „Bradácsné, magának puska van a házban." Én odavittem neki a cédulát, amit kaptam a táborban, megnézte. 16 És akkor mondja a nővéremnek: „azt a szekrényt nyisd ki". „A szalmazsákot emeld meg." És így megnéztek mindent. És azt mondta: „jól van", és odament az én anyámhoz és mondta: „Bradács néni, mink már magához nem jövünk többet." Aztán elmentek, de nekem a tizedes megmondta, hogy engem többször fognak zaklatni, ha jót akarok, menjek el máshova dolgozni. Ügy is lett. Itt dolgoztaim akkor még Brennbergben vagy négy hónapig, és úgy elmentem dolgozni Dorogra. Ott dolgoztam húsz műszakot. Akkor mondja nekem a mérnök: „Bradács, menjen le a csendőrökhöz jelenteni." Mert aki ott dolgozott, annak jelentkezni köllött a csendőrségen. Ott, mikor kihúztam a munkakönyvem, kiesett nekem a szakszervezeti könyv. A csendőr fölvette és azt mondta: „Te piszok kommunista", és odavágta nekem a pofámba, csak úgy röpült a sok bélyeg. És akkor aláírt nekem, én megfordultam és kijöttem. Mondja: „ott van a bélyeg, nem szeded össze?" Mondok: „Nem kell", és eljöttem. (Kérdés: Nem volt párttag?) — Nem. Ja persze, ott Oroszországban én is benn voltam a kommunista pártban. De itt nem. (Kérdés: Miért nem?) — Ja. Hát itt nem volt párt. Már kommunista párt. A szociáldemokraták hívtak, de mondok: én nem állok közibük. Az nem volt párt, áh, az semmi se volt. Nem is léptem én be oda soha. Dorogon nem soká dolgoztam. Aztán elmentem Győrbe, aztán Eszterházára, de ott se voltam sokáig. Mindjárt, ahogy látták, hogy én Oroszországban voltam, mondták: „te piszok bolsevik". Aztán hazajöttem Brennbergbe, és elmentem Ausztriaországba. Mert nem volt szabad szólni semmit. Hát mit csináljak itten. Én magam voltam, aki hazajöttem a lágerbul, Oroszországbul, jártam mindenfelé. Itthon meg csak hallgatni kellett. Az nem stimmel össze, összepakoltam, mondtam az én anyámnak, most elmegyek, és fölmentem Ausztriaországba. Én ott voltam több bányában, nem csak egyben, voltam valami öt-hat bányában. És ottan akkor egészen újonnan összeszervezkedtünk. 17 És aztán onnan is hazajöttem. Ez lehetett akkor talán huszonhatban. De akkor meg nem volt itt munka. El akartak vinni Tatabányára, meg Szentivánba. De mondok: én nem megyek Magyarországba dolgozni, inkább elmegyek Franciaországba. Mert akkor ott fönn, Ilonán akkor volt három szaktárs, akik kimentek Franciaországba, és elmondták nekem: „Gyere föl holnap Ilo16 Az irat: LFM Ht adattár. 17 Munkaigazolásai: LFM Ht adattár. A kommunista szervezkedés Grünbachban történt. 441
