Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (2)
otthagyták munkaadóikat. Sokan vidékre költöztek, mivel nem voltak hajlandók megalkudni az embertelen munkakörülményekkel. Szeptember első napjaiban a gázgyári szerelők szüntették be a munkát. E fejleménnyel kapcsolatban a következőket olvashatjuk a győri munkások lapjában: „A tőke könyörtelen kizsákmányolása, továbbá Kovacsek József és Scheidler János gázgyári igazgatóknak brutális viselkedése a munkásokkal, sztrájkba kergette a gázgyári szerelőket is. Jelenleg csak a szerelők sztrájkolnak, lehet azonban, hogy későbben már az összes gázgyári munkások beszüntetik a munkát." 51 A bérharc különben azért tört ki, mivel a vállalat vezetősége két lámpagyújtogatót — szocialista szakszervezeti tagsága miatt — elbocsátott, más munkásokat pedig alaptalanul (megfelelő hangulat keltése végett) különféle szerszámlopásokkal vádolt. A sztrájkolok három hét elmúltával sem tudtak megegyezni az igazgatósággal, még kevésbé elégtételt szerezni a velük szemben elkövetett sérelmekkel kapcsolatban. A bérharc végéről még Barsi József lapjában sem lehet feljegyzéseket találni (valószínűleg törölte a cenzúra!), a helyzet ugyanis olyképpen alakult, hogy a gázgyári szerelők sorozatos manipulációk, a fogyasztóközönség megkárosítása miatt, feljelentették a gyárvezetőséget, és a kivizsgálások esetleges fejleményeiről szóló jelentések közzétételét Győr város tanácsa sem tartotta kívánatosnak. A gázgyári eseményekkel szinte egyidejűleg, majd egészen a téli hónapokba áttérjedően folytak a sütő- és bádogosipari munkások kiújult bérharcai a kedvezőbb munkafeltételek és bérezések elérése végett. Akcióik részben sikerrel jártak, különösen a nehezen egyezkedni akaró pékmesterek irányában. A segédek ugyanis elérték azt, hogy munkaidejüket tíz órában állapították meg, bérjavítás címén drágasági pótlékot kaptak, és az elbocsátott munkások is újból elfoglalhatták helyeiket a műhelyekben. Ugyancsak nem szól a krónika a november közepén bekövetkezett gyufagyári sztrájk részleteiről és kimeneteléről, amely nem bérdifferenciák miatt, hanem a vállalati igazgató (Neubauer Izidor) durva bánásmódja folytán tört ki. A munkások és főleg a felháborodott munkásnők a gyárigazgató mielőbbi leváltását kérték, de még tíz nap múlva is folytatódott a sztrájk, mert követeléseiket nem teljesítették. 52 Ezekben a hónapokban különben egyre gyakrabban fordultak elő olyan esetek, hogy a tőkés gyártulajdonosok, a vállalati igazgatók agresszív magatartást tanúsítottak a munkásokkal szemben, és a mozgalmi élet legcsekélyebb szimptómáinak észlelésekor a legkülönbözőbb megtorlásokkal és a kezdeményezéseket vállaló munkások elbocsátásával válaszoltak. Ezek a jelenségek már szoros kapcsolatban álltak a népelnyomó Wekerlekormány helyzetének (a választások folytán történt) erősödésével, valamint azokkal a törvényelőkészítő munkálatokkal, amelyek a kapitalista munkaadó erdekében a sztrájkok letörését, az ipari és mezőgazdasági munkásság jogainak, szervezkedésének további gúzsba kötését célozták. A kulisszák mögött folyó tárgyalások hírei már jóval korábban kiszivárogtak, így az esztendő második felében tartott munkás- és népgyűlések szónokai már ezekkel a problémákkal, tiltakozásokkal is behatóbban foglalkoztak. 51 Uo. 1906. évf. 37. sz 52 Uo. 1906. évf. 47. sz 412
