Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (2)

alkotmányosság. —• Kimondja a pártgyulés, hogy a munkásság minden parlamentáris többség, vagy kormány ellen, amely az általános, titkos választójog törvénybe iktatását nem iktatja a legelső, legsürgősebb teendők közé, élethalálharcra kész. — A párt felszólítja Magyarország proletárságát arra, hogy haladéktalanul készüljön fel a legelkeseredettebb ellenállásra, ha a proletárság komoly figyelmeztető tüntetésére visszautasítással felelne az osztályparlament osztálygőgje, s utasítja a pártvezetőséget, hogy az általános sztrájkot előkészítve, azt a harc kellő pillanatában teljes súllyal érvényesítse."

43 A másik határozati javaslat a gyűlés résztvevőinek olyan értelmű követelését tartalmazta, hogy a Függetlenségi Párt győri képviselője — az általános, titkos választójog kérdésének országgyűlési tárgyalása során —• határozottan a törvénybe iktatás mellett foglaljon állást. — A népgyűlés egyébként rendzavarások nélkül zajlott le, csupán akikor méltatlankodott a tömeg, amikor közben megkondult a bencés templom nagy harangja, mert perceken át nem lehetett a szónok szavait érteni. Az esztendő utolsó hónapjában még három munkásgyűlés és egy meghiúsult tüntetési kísérlet jelezte a mozgalmi tevékenység élénkségét. December 3-án a vas- és fémmunkások, 10-én az asztalossegédek, 17-én pedig a szábómunkások és munkásnők vitatták meg az általános, titkos választójog bevezetésével kapcsolatos követeléseket. Az utolsó összejövetellel egyidejűleg a lakosság különböző polgári köreiből alakult Választójogi Liga is erről a problémáról tájékoztatta nagyszámú hallgatóságát (kb. 1500^an voltak jelen) a Lloyd nagytermében. Ez a népgyűlés jellegű rendezvény is arról tanúskodik, hogy a téma állandóan napirenden szerepelt, és megyeszerte a társadalom legszélesebb rétegeit foglalkoztatta pro és contra állásfoglalásokkal. A győri szociáldemokrata munkásság ugyan nem sok reményt fűzött a Kristóffy-féle törvényjavaslat elfogadásához (pedig ez is csak nagyon korlátozott engedményeket kívánt megvalósítani, hiszen csupán a 24 éven felüli, írni-olvasni tudó férfilakosságnak szánta a választói jogosultságot), mégis abban reménykedett, hogy ez a lépés esetleg kezdeti felszámolását jelentheti a korábbi merev elzárkózásnak. Az országgyűlés megnyitása előtti napon éppen ezért tüntető felvonulást akart rendezni az ellenhangulatot szítani akaró helyi ellenzéki lapok nyomdái előtt. A rendőrség azonban idejében tudomást szerzett a tervekről, és megakadályozta a csoportok gyülekezését. A város rendőrkapitányi hivatala ugyanakkor megtorló eljárást indított a tüntetés szervezői, Angyal János és társai ellen.

44 A választójogi reform-törvényjavaslat elfogadásához fűzött remények persze csakhamar szétfoszlottak, mivel az uralkodó osztályok közvetlen befolyása alatt álló parlament csak elvileg foglalt állást a kérdés időszerűségével kapcsolatban, de gyakorlati lépések —• az alkotmányos helyzet megszilárdításának szükségességére való hivatkozással — egyelőre nem történtek. Ez a fordulat természetesen a győri munkásság tömegeiben is bizonyos fokú deprimáltságot idézett elő. Erre mutat a szociáldemokraták helyi lapjának, a Népakaratnak az újévi vezércikke is, amelyben — többek között — az alábbiak olvashatók: „Amíg ez a mai társadalmi rend, amely az embernek embertől való kizsákmányolására épül, meg nem dől és helyébe nem lép a szociáldemokrácia közös termelése, kö43 MMTVD III. k. 362—362. 44 GySmLrl Győr város tanácsának iratai. 1304/1906. 409