Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (2)

előtt." — Harmadik felszólalóként Ritter Mihály lakatossegéd adott tájékoztatást a vas- és fémmunkások helyzetéről. Ö is erősen bírálta a vagongyári vezetőség eljárását, amely lényegében abban merül ki, hogy a munkások érdekeinek tel­jes mellőzésével, csak a kizsákmányolás lehetőségeit tartja szem előtt. —- Bár rendőri beavatkozásra ezúttal nem volt szükség, az egész gyűlés lefolyását a leg­feszültebb légkör jellemezte. 18 Április 3-án a Győri Gyufagyár 120 munkása lépett sztrájkba a mostoha bérezések és a rossz bánásmód miatt. Az utóbbi indokolással összefüggésben a Győri Munkások Lapja a következőket írta: „Tisztességtelennek tartjuk, le­írni azokat a szavakat, amelyekkel illeti a gyáros úr a .munkásokat és munkás­nőket a gyárban. De mindezekhez a brutalitásokhoz és határt nem ismerő ki­zsákmányolásokhoz hozzájárul még az a sok igazságtalan, jogtalan büntetés, le­vonás, melyet elkövetnek a munkásokkal és amely csak fokozza a munkások jogos felháborodását." 19 A munkabeszüntetés majdnem két hétig tartott, és csak a gyártulajdonossal történt megegyezés után indult be ismét a folyamatos termelés. A megállapodás keretében azt is eredményként lehetett elkönyvelni, hogy a bérharcból kifolyólag nem történtek utólagos elbocsátások. Május 1-én a győri munkásság szokásos tüntető felvonulásán kevesebben vettek részt, mivel a győri Vagon- és Gépgyár igazgatósága „kirándulást" szer­vezett erre a napra a lébényi erdőbe. A délutáni Komló-kerti népünnepélyen azonban már szép számmal voltak, miután a legtöbben — a fondorlatos terv ellenére is — hazajöttek a déli vonattal. Az egykorú helyi munkáslap beszá­molójában egyébként az alábbiakat olvashatjuk: „Ötezerre tehető azoknak a száma, akik megünnepelték a kitagadottak és elnyomottak által diadalra emelt nagy világi ünnepet. A Komló-kertben Ritter Mihály elvtárs üdvözölte a meg­jelenteket, elismerését és örömét fejezte ki a gyári elvtársnők szép számmal való megjelenése fölött, akik ez alkalommal először ünnepelték meg május elsejét." 20 Jóllehet a munka ünnepén nem történtek komolyabb mozgalmi események (a nagy karhatalmi készenlét miatt erre nem is lett volna lehetőség), a május hónap mégsem a hatóságok által remélt nyugalom jegyében múlt el. A győri sütősegédek — béremelési kérdések miatt — majdnem két hétig sztrájkoltak (11-től 24-ig), és csak a mestereikkel történt kedvezőbb megállapodások alapján álltak újból munkába. — Közben a pénzügyi palota építkezésénél alkalmazott kőművessegédek is beszüntették a munkát néhány napra, a lehetetlen elhelye­zési és munkakörülmények miatt. Az építésvezetőség teljesítette a jogos köve­telések egy részét, a sztrájk kirobbantása miatt azonban a rendőrség — izgatás címén — eljárást indított három kőművessegéd, Kozma István, Csonka Ferenc és Majdan József ellen. 21 Június 3-án a város csatornázási munkálatainál dolgozó munkások (szám szerint 130-an) sztrájkoltak 3 napon át, mivel nem kapták meg az általuk kért magasabb béreket. A vitás kérdések rendezése után ismét folytatták a munkát, de az ügy ezzel a rendészeti hatóságok részéről korántsem volt befejezve. A vá­rosi kapitányság ugyanis izgatás és bérharc szításának vádja miatt Kaszaky György, Németh Antal, Lázas Dezső és Dincsér István munkásvezetőket letar­tóztatta, illetve átadta a győri járásbíróságnak. (Büntetésként Kaszaky 10, Né­meth 14, Lázas és Dincsér 7—7 napig volt a fogház lakója.) Angyal Armand győri 18 Uo. 4/1903. (rendőrkapitánysági jelentés). 19 GyML 1903. évf. 15. sz. 20 Uo. 1903. évf. 19. sz. 21 GySmL:l Győr város rendőrkapitányi hivatalának iratai. 7895/1903. ki. 400

Next

/
Oldalképek
Tartalom