Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Gabler D.: Kutatások Arrabona canabaejában

A nagy pusztulási réteg A harmadik és negyedik periódus építkezéseit mindenütt 50—60 cm vastag paticsos törmelékréteg zárta le, mely az épület első pusztulását jelzi. A negyedik periódusban kialakított padlószinteket néhány cm vastag fekete égésréteg borí­totta; ugyanezen a padlószinten kerültek elő az épület tetőszerkezetéhez tartozó, elszenesedett fagerendák is (26. ábra). Az égés felett laza, tisztán paticsos tör­melékből álló réteg következett. A vörösre égett paticstöredékeken mindenütt vastagabb ág-, illetve vesszőlenyomatok jelentkeztek, több töredéket a helyiség­sarok tapasztásával azonosíthatunk. A lenyomatok párhuzamosan futnak egy­mással, a tapasztás tehát nem tartozhatott font sövényfalhoz. Számos nagymé­retű, lenyomatos paticstöredéket —• mint a vályogtéglákat — szabályos lapok ha­tárolják. A felmenő falakat tehát részben ilyen elemekből építették fel, de na­gyon valószínű az is, hogy a rendkívül vastag paticsréteg számos darabja a he­lyiségsarkok, illetve a tetőszerkezet tapasztásánál tölthetett be szerepet (esetleg padlásteret is feltételezhetünk). A 2. szelvényben talált vályogfal omladéka csak kevés helyen mutatkozott. A paticstöredékek helyenként a dőlés irányát is mu­tatták, ezek azt bizonyították, hogy az omladék jobbára az oldalfalaktól szár­mazik. A paticstörmelék csak az épületen belül jelentkezik, nem számítva a 3. és 4. szelvényben talált gerenda alapú házat és a 6. szelvény küszöbrészét, a ki­felé dőlést az épület kőfalai megakadályozták. A tűzvész következtében átizzó patics az alapfalakra épített vályogtéglákat is átégette, ezeknek szélén ugyanis 2—3 cm vastag barnásvörös, égéstől származó elszíneződés található (27. ábra). A réteg alja és teteje keményre égett egybe, itt az egyes paticstöredékeket már nem különíthettük el. Az 1. szelvényben, a réteg felső határánál is találtunk el­szenesedett fagerendatöredéket. A 6. szelvényben a küszöb vagy ajtókeret át­égett maradványa is előkerült. A leletek nemcsak a réteg alján, hanem középső, sőt felső részén is jelentkeztek, nincs kizárva, hogy egy részük szintben maga­sabban (esetleg a padlástéren?) lehetett elhelyezve. A réteg alján talált nagy 2. ml vény D-l falának metszete. 0 \m 27. ábra. A 2. szelvény D-i falának metszete. 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom