Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (2)

ADALÉKOK A GYŐRI MUNKÁSMOZGALMAK TÖRTÉNETÉHEZ II. Köztudott, hogy az agitációs tevékenység közömbösítésére, ellensúlyozására irányuló (1899. évi) erőfeszítések csaik nagyon csekély részben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, főleg olyan értelemben, hogy alkalmazásukkal a mezőgazdasági munkások széles tömegeiben az általános elégedetlenség vesztett volna intenzitásából. Győr megyében ugyan nem történtek pl. az aratások kapcsán olyan megmozdulások, amelyek konkrét munkabeszüntetésekkel jártak volna (a főszolgabírók különben is már jó előre, a felvidékről ide irányított munkástartalékok bevetésével hidalták át a nehézségeket), de a szervezési munka a legkülönbözőbb módszerek és eszközök felhasználásával továbbra is folytatódott, mint ahogyan az ipari munkásság organizálása és időnkénti tájékoztatása terén sem voltak huzamosabb kiesések. Október 29-én —• többek között — a győri Pemitz-féle vendéglő udvarán került sor nagyobb arányú népgyűlés megtartására. A helyi szociáldemokrata párt kezdeményezésére összehívott 500 főnyi munkásság ez alkalommal külön elnökséget választott, amelynek tagjai: Barcsi József tatai szabómester (elnök), Virág Lőrinc vagongyári kovács (alelnök) és Varga Aladár asztalossegéd (jegyző) győri lakosok. A tárgysorozatban a következő kérdések szerepeltek: 1. mit akar a szociáldemokrácia, 2. az általános és titkos választójog, valamint annak szükségessége, 3. a nép helyzete és feladatai. Az első kérdés keretében Csákány János tatai bányamunkás a már régóta tervbe vett munkástörvény életre hívásáról, az ingyenes jogszolgáltatásról, a progresszív adók bevezetésének sürgősségéről és a korlátlan gyülekezési jogról beszélt. Minthogy a szónok (akárcsak a második napirendi pontot taglaló Barcsi József) izgató hangú kijelentéseket nem tett, a gyűlésnek ebben a részében hatósági beavatkozásra nem került sor. Amikor azonban a munkásság helyzetéről és legsürgetőbb feladatairól Bogdán Soma győrszigeti bankügynök akart szólni, a jelenlevő Demetrovics Szilárd városi alkapitány megvonta tőle a szót azon a cimen, hogy már két héttel korábban is felforgató tartalmú beszédeket mondott a megyeszékhelyen és Győrsziget községben. A kivezényelt karhatalmi alakulatok ezzel egyidejűleg lefoglalták azokat a (Komáromban kinyomtatott) felhívásokat, amelyeknek megszövegezésében és terjesztésében feltehetően a fővárosból kitiltott Szabados Sándor komáromi szocialista működött közre. Az egykorú főispáni jelentés szerint azonban — e 393