Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Vörös K.: Városépítés Győrben a dualizmus korában
a munkásnak biztosítóheveder nélkül dolgoznia a magasban; tilos a városban a gyorshajtás, és csak a mérsékelt ügetést engedélyezik (kereszteződéseknél, kies behajtásnál azt is csak lassítva); az üres szekér köteles kitérni a megrakottnak, előzni csak lépésben haladó kocsit lehet és csak széles úton, hogy ha jármű jönne szemben, szükség esetén vissza lehessen sorolni. Etetni a lovakat csak kijelölt helyeken szabad, kerékpározni is csak lassan, csengetve, este ki is világítva; a kerékpárt számtáblával kell ellátni. Az utcán lehetőleg nem kell rakodni, tilos a járdán fát vágni, tilos a kereskedőknek a járókelőket zaklatni, feltartóztatni, vagy éppenséggel behúzni az üzletbe, vagy kiülni az üzlet elé. Tilos a kirakatok ernyőit a járdaszélhez kötözni, mert így hasra eshetnek a járókelők; tilos az utcára nyíló üzletajtót úgy nyitva hagyni, hogy az elzárja a járdát. Tükröt csak letakarva szabad szállítani, a tükrös kirakatokat pedig megfelelően be kell függönyözni és farsangidőben tilos az erkölcstelen álarc vagy jelmez. Alig négy év után, 1903-ban már külön szabályozni kell a közlekedés-rendészetet: kimondják a kötelező balrahajtást és szabályozzák a gépkocsiközlekedést is. A gépjárműveknek forgalmi engedély kell és jogosítvány a vezetőnek: ezt a rendőrség adja ki, amelynek a kocsit évente egyszer be kell mutatni. A városba gépkocsival érkező idegeneknek ugyancsak jelentkezniük kell a rendőrségen, és igazolniuk, hogy a gépkocsi jó állapotban van. Különben gépkocsi, motorkerékpár és tehergépkocsi mindenhol közlekedhet, ahol kocsi, teherkocsi vagy kerékpár haladhat, de nem mehet ezeknél gyorsabban: ez belterületen 10, illetve 15 km sebességnek felel meg, külterületen lehet 30 km is. 19064)an korábbi kísérletek után városi monopóliummá nyilvánítják a hirdetőoszlop felállítását — de a város a jogát bérbe is adhatja. 1908-ban — nyilvánvalóan kapcsolatban a győri munkásmozgalom kibontakozásával — szabályozzák a fegyvertartást: a rendőrségi engedélyt évenként kell megújítani. 1911-ben a temetőről jelenik meg szabályrendelet. A modernizálódó városban az élet és annak külső formái így kerülnek egyre inkább összhangba az élet technikai feltételeinek modernizálódásával. Az idézett városi szabályrendeletek e bonyolult és sok ágból összeszövődött, de a gazdasági fejlődéstől és az ennek talaján kibontakozó osztályellentétektől is egyre inkább befolyásolt folyamatnak csak egyik, de nem lényegtelen, és legalább is az igénynek jelentkezését már érzékeltető láncszemei. 23 21. Az 1910-es évek eleje a rohamosan modernizálódó várost így a városépítés, az urbanizáció minden vonatkozásában és (egyre inkább ideértve az életformákat is) minden területen nagy fejlődésben találja. 1910Jben a város a közművek (ideértve az útburkolást is) további nagyarányú bővítésén túl már a révfalui Duna-híd, a vásárcsarnok, a színház és egy szemétégető építését, a felsőkereskedelmi iskola bővítését, villamosvasutak létesítését — néhány év múlva ezek mellé munkásházak építését, kenyérgyár, járvány kórház, tbc-4ntézet, vegyíkísérleti állomás, szegényház létesítését látja legsürgősebben megoldandó feladatának. Első látásra heterogén tervek, de jól átgondolt, egységes koncepció és igény van mögöttük: a város belterületének a megfelelő közművezéssel, illetőleg Révfalu felé a Duna4iíddal történő kiterjesztése — ugyanakkor az így kiterjesztett terület belső kapcsolatainak megszilárdítása a közlekedés révén, és megteremtése mindazoknak az intézményeknek, melyek a város kommunális 23 A szabályrendeleteket 1902-ig a Győr sz. kir. város szabályrendeletei (Győr, 1902) c. kiadvány gyűjti össze — 1902-től a HÉ megfelelő számai tartalmazzák őket. 25 Arrabona 385
