Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Vörös K.: Városépítés Győrben a dualizmus korában

Annál inkább, mert a már a 90-es években is „nyomasztóan" magasnak ér­zett lakbér emelkedése a világháborút közvetlenül megelőző években tovább tart, sőt most lesz csak valóban hatalmassá: az 1908-ban (még a város régi terü­letén) 2 millió 665 ezer koronányi évi házbérjövedelem két év múlva már az újonnan odacsatolt községekével együtt 3 millió 275 ezer koronára, 1914-re pe­dig 4 millió 252 ezer koronára (négy év alatt tehát 29 % J kal) emelkedik. Szem­beállítva az adózó épületeik számának sokkal szerényebb emelkedésével, a növe­kedés még akkor is aránytalannak tűnik, ha feltételezhetnék, hogy az új épüle­tek mind nagy bérpaloták — ami persze korántsem igaz. A bérjövedelem emel­kedése ui. egyrészt a bérek szemérmetlen emeléséből származik, másrészt a ko­rábban lakásra használt földszinti helyiségek (100—200 %-os béremelés lehető­ségét kínáló) üzletékké alakításából. Sajátos módon legjövedelmezőbbnek a leg­nyomorultabb embereknek kiadott kültelki odúk bizonyulnak: az Újváros pere­mének nyomorúságos, rozoga viskóiban már a 80-as évek végén 32 frt-ot köve­telnek a legsilányabb lakásért is, és a csak némileg elfogadhatónak bére már eléri a 100—120 frt-ot: ez, egy tapasztalt kortárs szerint, az ide befektetett tőke 10—12 %-os haszonnal való kamatozását sejteti. A századforduló az ipartelepítés folytán hirtelen hatalmasra nőtt lakáshiányában a nagyobb lakások bérének csupán 40—50 %-os emelkedésével szemben az egyszobásoké 100 %­J kal növe­kedik. 9 8. A kereskedővárosból gyárvárossá alakuló Győrnek az új funkciói meg­követelte építészeti feladatok megoldása során városképe is nagymértékben át­alakul. A korábban, korszakunk kezdetén, a hajdani bástyák vonalán belül még többé-kevésbé homogén városkép differenciálódik, — megfelelően annak, ahogy az új funkciók többé-kevésbé területileg is kialakítják a maguk sajátos zónáit. Ami e zónák sajátosságai felett a városképnek mégis eleve bizonyos egységet, épületei megjelenésének az adott technikából következő egyfajta egyöntetűséget ad, az a felhasznált építőanyag és az építési mód bizonyos azonossága. Házainak a városkép megjelenésében is erősen tükröződő építőanyagát tekintve ugyanis Győr eleve erősen városias: a századfordulóra egyike Magyarország leginkább kőből vagy téglából épített városainak. Tégla- és kőházai arányára nézve a thj. városok között Győr egy szinten áll Kassával; e kategóriában csupán — és nem is sokkal — Pozsony és Sopron előzi meg, és még a megyei városok figyelembe­vételével is, Nagykanizsával egy szinten állva, csak az erdélyi szászok néhány városa múlja felül. Révfalunak és Győrszigetnek a városhoz csatolása a kő­alapra épített, de vályogfalú házak arányának némi megnövekedését hozza ma­9 Az itt felhasznált statisztikai adatok túlnyomó többségének forrása A Magyar Városok Statisztikai Évkönyve I. évf. (Szerk., Thirring G.) Bp., 1912. (a továbbiak­ban: MVStÉ) 6—12. sz. táblái; az 1869. évi további adatok az 1869. évi népszámlálási kiadványból (Pest, 1871); az 1910—12. évekre vonatkozóak HÉ 1913:11. — Révfalu és Győrsziget házainak számára Kardos E., (kiad.) : Győr sz. kir. város, Győrsziget és Révfalu czím- és lakjegyzéke. Győr, 1903. — Az 1887—1908. évek építési engedélyeit összefoglaló táblázat a HÉ-ben közzétett polgármesteri jelentések minden évben azo­nos szerkezetben visszatérő adatszolgáltatására épült. — A kisebb lakások hiányára HÉ 1894:8; az 1902-ben megszűntnek érzett lakáshiányra 1904:12; a lakásstruktúrára más oldalról HÉ 1903:20 (házbérjövedelmek rétegeződése); a lakbérek emelkedésére jel­lemző kifejezésekkel utaló polgármesteri jelentések HÉ 1894:8, 1899:15, 1901:14, a házbérjövedelmek alakulására MVStÉ 163. tábla és HÉ 1913:17, 1914:13; a külvárosi lakbérekre és az innen származó profit nagyságára Erdélyi J., A gyermekkor egész­ségügyi viszonyai Győrött 1801—1908. Győr, (1910) ... 1., a konyhák 1908. évi száma uo. ... 1. 366

Next

/
Oldalképek
Tartalom