Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Gabler D.: Kutatások Arrabona canabaejában

21. ábra. A gerendavázas ház széle a 8. szelvényben. 3. Firmamécses, alján CASSI bélyeggel. A koszorús, pálmás típust Iványi D. XVII. csoportjába sorolhatjuk (előfordul Ljubljanában — ld. Iványi LXXX. 63) /l() . Kora: II. sz. eleje. (17. ábra 4.) A kősortól északra 253 cm mélységben jól meg­épített, sárgászöld, döngölt agyagpadló került elő, mely nyilván a kősorral együtt egy objektumhoz tartozott, míg tőle délre az útszakasz kavicsozása látható. Fel­tehető, hogy itt is épületrészletet találtunk meg, a kősor talán faépítmény alapjául szolgálhatott, mely ebben a magasságban már nyomtalanul eltűnt. A másik objektum, melyet rétegtanilag az épülettel többé-kevésbé egyidős­nek vehetünk — az épülettől 2,5 m-re délre került elő — szintje 230—260, illetve 250—290 cm mélységben található (Ny felé erős lejtéssel). Agyagos, helyenként faszenes, 20—30 cm vastag omladékát a 7., 8., 9., 10. szelvények D-i részén min­denütt követhettük (11. ábra). A 7—8. és a 10. szelvényben a településszintet erős kavicsozás, illetve a széleken tegulák és imbrexek nagy száma jellemzi (19. ábra), de sok kő is előfordul. A 9. szelvényben a kövek, a tetőfedő téglák hiá­nyoznak, itt csak egy faszenes agyag-, ill. egy paticsos (lenyomat nélküli) réteg figyelhető meg. Egy helyen nagyjából ovális, hamus elszíneződés mutatkozott. Az objektum északi határát 24—25 cm vastag, határozott sötétszürke sáv jelzi, ettől északra kavicsos a felület (21. ábra). A 7—8. szelvény tanúfalának profilja szerint a sáv metszetben nagyjából négyszögletű, magassága kb. 16 cm. A ko­rábbi rétegek tanúsága szerint az elszíneződésben földbe mélyített gerenda he­lyét kell látnunk, míg a hozzá tartozó objektum agyaggal kitapasztott faház lehe­40 Loeschke X = Fisbach A típus. Cassius gyártmányai a II sz. első évtizedei­ben terjedtek el [ld. Wagner, BVB1 17 (1948) 83] a Rajna- és a Duna-vidéken vala­mint Dáciában [ld. Cl. Baluta, Apulum 4 (1961) 195]. 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom