Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Sinay J.: Az első győri gyár története
Ebben az időben kötött házasságot a vele egykorú Markhardt Erzsébettel. Házasságukból 2 fiú és 2 leány született: 1851-ben Károly, 1854-ben Erzsébet, 1856-ban János és 1857-ben Alojzia. A szabadságharc leverése utáni évtized a szorgalmas munka, a gyár állandó bővítésének időszaka volt. Már a gyárépület megvásárlásának évében tájékozódott a további terjeszkedés lehetőségéről, de ekkor, 1847. szeptember 14-én még csak egy ablakvágatásban tudott megegyezni egyik szomszédjával, Mollátz György cs. kir. ny. kapitánnyal a házukat elválasztó közös falon/' 1 Az első jelentősebb üzembővítésre 1853-ban került sor, amikor Stádel Károly megvásárolta a gyárával szomszédos belvárosi 391. sz. alatti emeletes házat 42 a Karkoványi családtól. A vásárlással növekvő családjának lakáskérdését is megoldotta. Az 1870. évi népszámlálás céljából készült házi gyűjtőlajstrom adataiból tudjuk, hogy az emeleti 3 szobás lakrész szolgált a 6 tagú család otthonául, míg a földszinti 1 iroda, 3 kamra és 1 műhely a gépgyárhoz tartozott. 43 A 398. sz. alatti épületek ezután kizárólag gyári célokat szolgáltak. A gyár további bővítésére 1856-ban és 1861-ben került sor. 1856. november 5-én 1400 Ft-ért megvásárolta Kozma Mihály és felesége Városház u. 697. hrsz. alatti — gyárával szomszédos — kertjét, 44 ahol még az év végén gép és szerszám elhelyezésére szolgáló kamrát építtetett. 45 Hasonló célokat szolgált az 1861. szeptemberi kamraépíttetése a gyárépület melletti telken, Győr Ferencváros 100. hrsz. alatt. 46 Ezek az építmények tették lehetővé az eladásra váró gépek és eszközök raktározását. Szorgalmas munkájával a város megbecsülését is kivívta. 1855-ben fegyvertartási engedélyt kapott 47 , s még abban az évben tagja lett a városi Mértékhitelesítési Hivatalnak is. 48 Szakmai megbízhatóságát jelzi, hogy a városi magisztrátus őt bízta meg 1859 júniusában a színház részére közadakozásból vásárolt és Bécsből hozott csillár felszerelésével. 49 Az üzem tevékenységében azonban egyre inkább a nagyipari jelleg dominált. 1860-ig csak a győri káptalan uradalmi gazdaságai számára a következő gépeket készítette: 14 db henger alakú, 24 és 32 késes takarmány vágót, 1 db, 18 öl mély kútból a víz felhajtására szolgáló szivattyút, 2 db cséplőgépet, 2 db amerikai rendszerű takarmány vágót, 3 db takarmánygyűjtő vasgépet mozgó fogakkal, valamint több kisebb-nagyobb gépet. 50 Miután a növekvő igények szükségessé tették, hogy mind saját készítményeiből, mind a keresett külföldi gyártmányokból nagyobb készletet tartson raktáron, elérkezett az ideje, hogy a fennálló rendelkezések értelmében ennek feltételéül megszabott gyári cím elnyeréséért Stádel Károly a budai Helytartótanácshoz forduljon. 41 GySmL:l Győr város tanácsának iratai. Szomszédi egyezések könyve. 1847. 42 Ma Rákóczi Ferenc u. 32. 43 GySmL:l Népösszeírások levéltári gyűjteménye. 1969. évi felvételi lapok. 44 GySmL:l Győr város tanácsának iratai. 2980/1862. sz. 45 Uo. 10/1857. sz. 46 Uo. 2054/1861. sz. 47 Uo. 1164/1855. sz. 48 Uo. 63/1855. sz. 49 Uo. 3737/1859. sz. 50 Németh P., a győri káptalan javainak kormányzó tiszttartója által 1859. okt. 16-án kiállított bizonyívány. XJM HGy HD 70.44.6. lsz. 324
