Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Sinay J.: Az első győri gyár története

Ennek alapján már vezethette azt a műhelyt, melynek névleges tulajdonosa Stádel József özvegye volt. Ez az üzem azonban már nem volt azonos Stadel József régi műhelyével. Nem volt azonos vele helyileg, és főképp különbözött attól műszaki felszereltségében és szervezeti felépítésében. Stádel Károly ugyanis nem tért haza üres kézzel külföldről. A szakmai ismereteken, a nagyüzemi gyakorlaton és a bécsi műegyetemi diplomán kívü] valami olyant is hozott magával, amely gyárának technikai megalapozásában játszott fontos szerepet. Erről a körülményről unokájának Stádel Károly Richárdnak egy 90 évvel későbbi nemes gesztusát kísérő leveléből szerezhetünk tudomást. E levelet Stádel 1934 februárjában intézte a szakirányú ipartanonciskola felügyelő bizottságához. „Tisztelettel hozom b. értesülésére azon szándékomat, hogy gyáram Tophan gyártmányú stabil gőzgépét, nagyrabecsült intézetének ajándékozzam. Ez a gép cca 80 éven át állandóan üzemet teljesített s tekintve, hogy a gőzgépek legelső típusaihoz tartozik, régiségi értékkel bír. A gőzgép elemei világos és áttekinthető együttesben szerepelnek, mely okból oktatási célra is szolgálhat. Története vonatkozásban áll a tanoncoktatással, amennyiben néhai nagyatyám, Stádel Károly a gépészeti elméletek egyetemi tanulmányai után a Tophan cég wieni gépgyárában töltötte a gyakorlati ismeretek megszerzését szolgáló tanoncévét, s e gépet, mint példás viselkedése és szorgalma kitüntetéséül, szabaduláskor mesterétől ajándékba kapta, mellyel az általa alapított s ma is fennálló gépgyárát megalapozhatta. A gép, bár ma is üzemképes, már nem dolgozik, tekintettel, hogy a gazdasági viszonyok az üzem villamosítását tették szükségessé, s ez a körülmény teszi lehetővé, hogy ezt az érzéseimmel összeforrott tárgyat, mely négy iparosgeneráció hűséges kenyérkereső eszköze volt, az enyészettől védjem s ha céljaiknak megfelel — rendelkezésükre bocsássam."

2

^ Jellemzésül arra, hogy mit jelentett ebben az időben egy gőzgép az üzem technikai felszereltsége szempontjából, elég arra hivatkozni, hogy 1841 végéig Magyarországon mindössze 11 gőzgép működött 125—130 lóerővel, közülük 6, kb. 75 lóerővel az iparvállalatokban.

30 Természetesen a gőzgépre alapozott technika mind a munka szervezettségében, mind az üzemi helyiség méreteiben minőségi változást, a „céh kereteit szétfeszítő vállalkozást" igényelt. Hamarosan megoldódott az üzem új helyének kérdése is. 1845. március 7-én Holch György szatócs 4000 Ft-ért házat vásárolt'

11 és belvárosi 398. sz. házának 2 épületében rendezte be Stádel Károly — egyelőre bérlőként — az új üzemet. Míg a régi műhely és lakás együttesen 34 négyszögöl területet foglalt el, az új helyen, mely csak üzemi célokat szolgált, egy 12 és egy 65 négyszögöl nagyságú épület állt Stádel rendelkezésére. A hely fekvésénél fogva is rendkívül alkalmas volt az új üzem céljaira, amennyiben az akkor még ritkán települt városrészen mind a lakosság nyugalmát, mind a további terjeszkedés lehetőségét biztosította. Ugyanakkor viszonylag közel esett a város központjához. Itt indult meg 1845-ben először 5, majd hamarosan 10—20 munkással az a műhely, amelyet a felsorolt érvek és bizonyítékok alapján most már joggal nevezhetünk a céhkereteket túlhaladó olyan üzemnek, mely a későbbi gyár alapjának tekinthető. 29 Győri Hírlap. 1934. febr. 24. 44. sz. 30 Sándor V., Nagyipari fejlődés Magyarországon 1867—1900. Bp. 1954. 6. 1. 31 GySmL:l Győr város tanácsának iratai. Felvallási jegyzőkönyvek. 1845. 320