Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Tomaj F.: Győr utcái és terei (Sziget)

Korábbi nevét 1948-bain a város közgyűlése Marx térre változtatta.

1 Története: Eredeti neve Cziráky tér volt. A Rábaszabályozási Társulat elnökéről nevezték el. A teret 1913-ban rendezték. Jegyzet: 1 GySmLrl Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 44/1948. 31. Országút utca A Híd utcánál (12) kezdődik és északi irányban haladva egészen a Dunáig (a volt jármos-hídig) terjed. A bal oldala a Duna töltésétől teljesen beépítetlen. A térség közepén a termálfürdő kútja áll. A jobb oldalán találjuk a termálfürdő épületét, a városi uszodát és a volt vadaskertet. Hossza 334 m, szélessége 5—7 m, burkolata itatott makadám. Eredeti — irány jellegű — nevét mindmáig megtartotta. Története: Valamikor Győrsziget községnek és Győr városnak is a Szigetközbe vezető főforgalmi útja volt. Az út a Dunán levő kompig vezetett, amelynek helyén 1887-ben a jármos híd épült. A hidat 1969-ben lebontották, és helyébe egypilonú, függesztett, kábel gyaloghidat építettek főtartószerkezettel és műburkolattal.

1 Jegyzet: 1 Tomaj F., Győrsziget és Révfalupataház Győrhöz csatolásának története. (Arrabona, 1970.) 32. Radnóti Miklós utca Sziget újjáépített részének egyik legszebb utcája. Az Akác utcánál (4) kezdődik és délnyugati irányban egészen a Bercsényi ligeti Dózsa-pályáig tart. Számozása jelenleg a 14-essel kezdődik, a városrész további rendezésére figyelemmel. Lakóházainak legnagyobb része négy szintes, de a végénél, a jobb oldalon még néhány földszintes családi házat is találunk. Hossza 1011 m, szélessége 6—• 12 m, burkolata kötőzúzalék és aszfalt. A város tanácsa 1960-ban nevezte el az utcát. Névadója Radnóti Miklós (1909—1944) költő, műfordító, aki a Győr melletti Abdán mártírhalált halt.

1 Jegyzet: 1 GySmL:l Győr Város Tanácsa 61/1960. 33. Semmelweis utca Kohn utca — Szent Rókus utca — Semmelweis utca. A Híd utcánál indul ki (15), és délnyugati irányban haladva egészen az Engels térig terjed. Építkezését zártsorú földszintes családi házak jellemzik. Jobb oldalán (8) ma is működik az 1872-ben keletkezett ecetgyár. Hossza 269 m, szélessége 5—6 m, burkolata kockakő és kavics. Névadója Semmelweis Ignác Fülöp (1818—1865), magyar szülészorvos, a gyermekágyi láz okának és megelőzésének felfedezője.

1 Története : Eredeti neve Kohn utca volt, melyre még Győrsziget község képviselőtestülete nevezte el Kohn Adolfról, az akkor még Rábca partján épült olajgyár (ma Győri Növényolajgyár) megalapítójáról. A gyár 1851-ben 10 munkással kezdte meg működését, 1907-foen már 200 munkást foglalkoztatott.

2 1940től a Szent Rókus,

3 1948-tól pedig a Semmelweis nevet viseli. 306